Orbán: felszámoljuk a gyermekszegénységet

A kormány végképp felszámolja a gyermekszegénységet, a térítéses ellátások száma csökken, az ingyeneseké nő – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Az azonnali kérdések és válaszok órájában egy földpályázat ügyében és az oktatás átalakításáról is kérdezte az ellenzék a kormányfőt.

hirdetés

A gyermekszegénységről, a szegény gyermekek esélyeiről a szocialista Bangóné Borbély Ildikó tett fel kérdést a miniszterelnöknek.

Orbán Viktor válaszában tényként beszélt arról, hogy a munkából élők száma nő, míg egyre kevesebben élnek segélyből.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy amíg egy olyan ember is van, aki önhibáján kívül van nehéz helyzetben, addig az állapotok nem fogadhatók el. A helyzet megoldása érdekében tett kormányzati intézkedések között említette a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, jelezve, hogy ott napi háromszori étkezést biztosítanak a gyermekeknek.

A pedagógusbér-emelést is a gyermekek miatt rendelték el, jövőre jelentősen több pénz jut a közoktatásra, a harmadik osztályosoknak is ingyen jár a tankönyv, az önkormányzatok pedig egymilliárd forintot fordíthatnak négyezer új óvodai férőhely létrehozására – sorolta a kormányfő. Hozzátette: folytatják tornatermek, uszodák építését, fejlesztését is. “Ma ennyire futja, nem kevés” – fogalmazott.

Orbán Viktor szólt arról is: “olcsó lenne” felsorolni, hogy a korábbi szocialista kormány mivel idézte elő a szegénység radikális növekedését, “dacára annak, hogy egyébként elvileg egy baloldali párt lennének”. A szegénység növekedésének okai között beszélt arról, hogy az MSZP kormányzása alatt nyugdíjakat, fizetéseket vettek el, és megvágták a költségvetés szociális kiadásait.

A jobbikos Dúró Dóra az oktatási átalakítása ügyében tett fel kérdést a kormányfőnek. Az ellenzéki politikus azt emelte ki, hogy a Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégia szerint az ágazat közvetlen állami támogatása jelentős mértékben nem növelhető. Azt kérte Orbán Viktortól, tisztázza kormánya oktatási céljait.

A miniszterelnök válaszában azt mondta: alig volt olyan ágazat, amely az uniós források esetében olyan kivételezett helyzetben lett volna az elmúlt években, mint a felsőoktatás, amely 300-400 milliárd forintot kapott fejlesztésre.

Orbán Viktor kijelentette: kormánya nem fogadja el azt a megközelítést, hogy a felsőoktatás, a gimnázium és a szakmai képzés szembeállítható lenne egymással. Ezért a kabinet csak olyan szakképzést támogat – magyarázta -, hogy a hároméves szakiskola után lehetőség legyen kétéves “rátanulással” érettségit szerezni, és akik ezután tovább akarnak és tudnak tanulni a felsőoktatásban, azoknak is legyen meg rá a lehetőségük.

A kormányfő szerint nem kell egy teljesen új dolgot kitalálniuk, mert “Magyarországon egyszer már volt olyan, hogy valaki elment szakiskolába, néhány évet dolgozott, felnőtt fejjel leérettségizett, aztán még elmehetett egyébként akár főiskolára is”. “Modern körülmények között, nem kommunista alapon”, hanem európai, polgári alapon újra kell szervezni ezt az 1990 előtti rendszert – mondta.

Az MSZP-s Harangozó Gábor a földpályázatokról kérdezte a miniszterelnököt, azon belül is arról érdeklődött, hogy ismeri-e a Hortobágyi Nemzeti Park legelőpályázata ügyében elrendelt, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) által lefolytatott vizsgálat megállapításait.

Reagálásában Orbán Viktor azt mondta, a szocialisták “kliensei” mindig is a nagybirtokosok voltak, nekik adták olcsón az állami földeket, a mostani kormány azonban megtörte ezt a rendszert.

A kabinet célja, hogy az állami termőföldeken minél több gazda jusson gazdálkodási lehetőséghez – jelentette ki az alapelvet, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a pályázati szabályokat mindenkinek be kell tartania.

A Hortobágyi Nemzeti Park ügyéről a miniszterelnök úgy tájékoztatott, hogy mivel jelenleg is vita van a nemzeti park és az ellenőrző, a Kehi között, a kormány még nem kapott zárójelentést az ügyben, az legkésőbb január 31-ig készül el.