Az idén tovább bővül a nők foglalkoztatottsága Magyarországon – erre számít Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos az eddigi adatok alapján.
A miniszteri biztos pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy míg a kormányváltás előtti évben 1 millió 725 ezer nő dolgozott a 15-64 éves korosztályból, ami 49,9 százalékos foglalkoztatási rátának felelt meg, addig 2012-ben már 1 millió 782 ezer nő volt foglalkoztatott, és az így adódó 52,1 százalékos foglalkoztatási ráta húszéves csúcsot jelentett.
A kormány a korszerű, rugalmas munkajogi szabályozás, az új munka törvénykönyve megalkotásával, egy korszerű gyermekgondozási ellátási rendszer, a rugalmas gyed bevezetésével, valamint egy hatékony adórendszer kialakításával is segítette ezt a folyamatot – mondta Szalai Piroska.
Hozzátette, hogy a családbarát, rugalmas munkavégzési formák elterjedése nélkül elérhetetlenek az unió 2020-as céljai is, és a kormány által meghirdetett azon cél is, hogy az évtized végéig egymillió új munkahely jön létre Magyarországon.
A miniszteri biztos emlékeztetett arra, hogy 2014. január elsejétől gyed mellett is dolgozhatnak a kisgyermekes édesanyák, és kiemelte azt is, hogy a családi adókedvezményt 2012-ben 591 ezer nő vette igénybe, ami átlagosan nettó 150 ezer forint megtakarítás a gyermekes anyáknak.
Szalai Piroska hozzáfűzte, hogy a női foglalkoztatás bővülésében a munkahelyvédelmi akció is segített: az akcióterv keretében 348 ezer női munkavállaló után vették igénybe a kedvezményeket a munkáltatók, közülük több mint 30 ezer gyes-ről, gyed-ről visszatérő anyuka volt.
A foglalkoztatási adatokkal kapcsolatban a miniszteri biztos elmondta: 2009-ben a nőknek mindössze 3,6 százaléka volt részmunkaidős, 46,4 százalék pedig teljes munkaidős, ezzel Magyarország elmaradt az uniós átlagtól: az EU-ban 60 százalékot megközelítő foglalkoztatási ráta mellett a nők 18 százaléka volt részmunkaidős. 2012-ben ezzel szemben már 4,8 százalékra nőtt a részmunkaidős foglalkoztatottak aránya, a teljes munkaidőben dolgozóké pedig 47,3 százalékra.
Szalai Piroska az eddigi adatok alapján arra számít, hogy 2013-ban tovább nő a nők foglalkoztatottsága.
Kiemelte, tavaly történt meg először, hogy a hat évesnél fiatalabb gyermeket nevelő anyák foglalkoztatása is bővült az előző évhez képest: tavaly 15 ezerrel több ilyen édesanya dolgozott, így foglalkoztatási rátájuk több mint 2 százalékponttal emelkedett.
Az Európai Unióban a „flexicurity”, vagyis a rugalmas biztonság kifejezést használják azokra a munkaerő-piaci stratégiákra, amelyek megteremtik a rugalmas munkavégzési formák és a jövedelembiztonság összhangját – mondta Szalai Piroska.
Hangsúlyozta, hogy a rugalmas foglalkoztatási formák segítenek a munkavállalóknak alkalmazkodni az életük során bekövetkező változásokhoz, a biztonság pedig segít elkerülni hosszabb inaktív vagy munkanélküli szakaszokat az életben.
A miniszteri biztos szerint a női foglalkoztatás csak akkor bővül, ha a rugalmas és családbarát foglalkoztatási formák elérhetőek lesznek mindenkinek, aki azt átmeneti időre igényli: a fiataloknak, a megváltozott munkaképességűeknek, a kisgyermekes anyáknak és az idősebbeknek is.
Tarnai Richárd, a Pest megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja kifejtette: a kormány a döntési lehetőséget és az ezzel járó szabadságot szeretné visszaadni a nőknek, hogy eldönthessék, a gyermekek utáni ellátásokat mennyire szeretnék igénybe venni, mikor szeretnének visszatérni a munkaerő-piacra, és a kormány biztosítja az ehhez biztosítja a szükséges pénzügyi forrásokat.
Elmondta, hogy a megyei kormányhivatal – ahol több mint 2600-an dolgoznak, 74 százalékuk nő – megkapta a családbarát munkahely 2013 díjat, és az ezzel elnyert pénzt a távmunka feltételeinek megteremtésére szeretné fordítani. Tarnai Richárd hozzáfűzte, hogy a Pest megyei Kormányhivatalban már elterjedt és teljesen természetes a részmunkaidős – 4 vagy 6 órás – foglalkoztatás.
