Árpád kori temetőt tártak fel

Korábban nem ismert, viszonylag nagy kiterjedésű, Árpád-kori temetőt tártak fel a Wosinsky Mór Múzeum régészei Szekszárdon, a Béla király tér rekonstrukciója során.

hirdetés

Az ásatáson, amely Vizi Márta vezetésével jelenleg is zajlik, eddig ötven sír került felszínre a vármegyeháza és a belvárosi katolikus templom közötti területen – mondta az MTI-nek Ódor János Gábor, a múzeum igazgatója.

Az eddigi ismeretek szerint a 11. századi bencés apátság környékén az apátság építésének idején, 1060 körül kezdődtek a temetkezések – tette hozzá. Az már egy évvel ezelőtt, a vármegyeháza területén végzett kutatások során kiderült, hogy nagyobb kiterjedésű és korábbi temetőről lehet szó, a most előkerült sírokból arra következtetnek, hogy feltehetően 10. század végi, 11. század eleji temetkezési hely lehetett.

A félszáz sír leletanyaga szegényes, a csontok mellett néhány érem és a kor jellegzetes ékszere, az S végű karika példányai kerültek elő. Azt egyelőre nem tudni, pogány vagy keresztény szokás szerint temetkeztek-e, de nagy valószínűséggel az államalapításkor itt élt magyarok soros elrendezésű, akár 200-300 sírt tartalmazó pogány temetője volt itt.

A nagy valószínűséggel bronz ékszerek arról tanúskodnak, hogy nem gazdag közösség élt itt, a leletanyagból tipikusnak mondható, falusias település képe rajzolódik ki. Szekszárd felemelkedése az I. Béla (1060-1063) alapította bencés apátsághoz köthető – mondta Ódor János Gábor.

A történeti hagyomány szerint az egykori bencés apátságban temették el az alapító uralkodót. A múzeum igazgatója ezzel kapcsolatban megjegyezte: eddig nem került elő a királysír bizonyítható nyoma, és ennek nincs is sok esélye, mert a terület már jól fel van tárva.

Az 1960-as években végzett feltárások nyomán korábban azt feltételezték, hogy I. Bélát az apátsághoz kapcsolódó kápolnában temették el, a 2011-ben folyt kutatások ezt azonban kizárták. Feltételezések szerint nem a kápolnában, hanem az apátság egy díszsírhelyén nyugodhatott az Árpád-házi uralkodó.