Megkezdődött a ramadán Pécsen is

Nehéz hónap vár a pécsi muszlim vallásúakra, hiszen az elmúlt csaknem negyven év legnehezebb ramadánja köszönt be. Az egy hónapos böjt most a leghosszabb nappalokat érinti, napi 18 órában tartózkodnak evéstől, ivástól és az élvezetektől. Legyünk türelmesebbek a gyrososnál és az orvosnál. Ha legközelebbi igazi ramadán hangulatra vágyik, akkor megmondjuk hova utazzon, és azt is, hogy mit főzzön.

hirdetés


A ramadán az iszlám öt alappillérének egyike a vallás, az ima, a zarándoklat és az adakozás mellett. A böjti hónap bejövetelét és kimenetelét gazdag ünnep jelzi. A hívők napkeltétől napnyugtáig nem ehetnek, nem ihatnak, nem dohányozhatnak, nem hallgathatnak zenét, és kerülniük kell a heves érzelemnyilvánítást –  legyen az házasélet vagy dühkitörés.

pecs mecset3

A böjt elsődleges célja, hogy az elmélkedésnek, az imának szenteljék magukat, fejlesszék türelmüket, akaraterejüket, hogy legyőzhessék a testi vágyaikat, az így szerzett kitartást, testi-lelki megtisztulást pedig átvihessék a böjt utáni időszakra is.

Azért erre az időszakra esik a ramadán, mert  a hagyomány szerint Allah ekkor adta a Híra-hegyén elmélkedő és böjtölő Mohamed prófétának a Koránt. A szent hónap szerdán napnyugtakor kezdődött, mert akkor volt először látható újhold után a növekedésnek induló holdsarló. Ezt mindenhol az ország vagy a közösség nagy tekintélyű egyházi elöljárói állapítják meg, így történt ez Pécsen is.

pecs mecset1 (2)
Pécsen a viszonylag kis létszámú muszlim közösség (30-50 fő) csütörtöktől egy hónapon keresztül minden naplemente  (maghrib) után tartja imáját a Jakováli Haszán-dzsámiban. Év közben sokkal többen is részt vesznek a péntek délutáni imán, de a nyár miatt kevesebben lesznek, mert a külföldi muszlim diákok hazautaznak.

Legyünk türelmesebbek a gyrososnál vagy az orvosnál
A pécsiek elsősorban a gyrososnál vagy az orvosi ellátásban találkozhatnak böjtölő muszlimokkal. A számukra szokatlanul párás hőség különösen megviseli a szervezetüket, hiszen ők a szárazabb éghajlathoz vannak szokva.

– Mindig nagyon várom a ramadánt, most viszont egy kicsit tartok tőle, hogy jobban megviseli a lelket és a testet, mert nagyjából hajnali háromtól este fél kilencig böjtölök, közben kiszolgálom a vendégeim – mondta lapunknak Mohamed Al-zuhiri pécsi gyrosos. A pécsi muszlimok korábban közös vacsorákat ültek az esti ima után, de amióta többségük családot alapított, csak kisebb baráti társaságok gyűlnek össze.

Ramadán a szomszédban
Alig két órára Pécstől, a 170 kilométerre lévő Bosanski Brodban, a Száva folyó partján van az első olyan város, ahol már átélhetjük a ramadán hangulatát. Ha még pezsgőbb életre vágyunk, akkor a 250 kilométerre lévő boszniai Tuzlába is elutazhatunk, vagy a 350 kilométerre lévő Szarajevóba. Itt már hamisítatlan közel-keleti nyüzsgő életbe csöppenhetünk. Megszámlálhatatlan mecsetből egyszerre zengi be a hegyes-völgyes a várost a müezzinek éneke, a szűk, hegyre felfutó utcákban terjeng a faszénen sült birka és csevap illata.

A külügy külön is figyelmeztet
Kérik magyar állampolgárokat, hogy ramadánkor a fogadó ország vallását, kapcsolódó szokásokat tartsák tiszteletben. A ramadán másik lényeges eleme a vallásos elmélyülés, a hívők naponta ellátogatnak a mecsetekbe, ahol a Koránt tanulmányozzák. A mecsetek körül kérik, hogy ne hangoskodjanak, ne zavarják meg a hívőket, nyilvános helyeken (szállodán kívül) ne dohányozzanak, fedetlen testtel ne mutatkozzanak, a fogadó ország kultúráját és vallását tartsák tiszteletben.

Mit esznek?
A gasztronómia ilyenkor átlényegül, egy hónapig elsősorban a hagyományokon, illetve a funkcionalitáson alapul. A szigorú böjt után viszont olyan fogásokra van szükség, amelyek nem sokkolják a kimerült szervezetet, ugyanakkor kellő energiát biztosítanak. Egyáltalán nem egy hónapos kulináris nihilt kell azonban elképzelni, az esti órákban bőséges lakomák mellett jönnek össze a családok, rokonok.

Böjt idején reggel és este is bőségesen étkeznek, de ne higgyük, hogy ilyenkor az egész napi ételt egyszerre veszik magukhoz. Reggelire (suhur) friss lángost, kenyeret, tejtermékeket, sajtot, datolyát, olajbogyót fogyasztanak, de gyakoriak a babos, lencsés fogások is.

A böjt végét a vacsorát (futuur vagy iftár) egy nagy pohár vízzel várják. Egyes helyeken az első dolog a datolyaevés, ezután következhet a tejeskávé, a főtt tojás, sok helyen lencse- vagy csicserilevest is fogyasztanak, majd húsokat, salátákat, kenyeret, gyümölcsöket és süteményeket. Az iszlám gasztronómiában fontosak a sütemények, és ramadán éjszakáin is több fogy belőlük. Grízzel, mézzel, mandulával, szezámmal készülnek.