Most újra meg kell védeni a hazát

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eszméjének aktualitását hangsúlyozta ünnepi beszédében Őri László Pécs alpolgármestere az október 6-i városi ünnepségen. A megemlékezésen számos pécsi civil szervezet, egyesület és párt tisztelgett koszorúval az aradi vértanúk előtt. 

aradi koszorúzás02

Az Aradi vértanúk úti sétányon rendezett megemlékezést a Zsolnay Wind Orchestra rövid műsora nyitotta, majd Őri László ünnepi beszédével folytatódott. Az alpolgármester hangsúlyozta:

– A győztes hatalom ugyan az elrettentés, a bosszúállás, a félelemben tartás minden eszközét bevetette a legyőzött magyarság eltiprására, politikai megsemmisítésére, az 1848-at nem tudták elvenni sem erőszakkal, sem ígérettel, sem rendeletekkel, sem újfajta kiegyezéspolitikával. A nemzet lelkéből ugyanis nem lehetett kitörölni az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eszméit, dicsőségét és igazságát.

Őri László szerint a 21. század hazai és európai történései igazolják, jó iránymutató, helyes és erős eszmei hátterünk az, amit 1848-tól örökül kaptunk.

aradi koszorúzás03

– Felelősek vagyunk múltunk megőrzéséért, de a jövőnkért is, ezért próbáljuk azt megvédeni. Történelmi küldetésünket teljesítve tesszük ezt akkor, amikor megvédjük az ország határait, a szuverén államiságunkat, vagy éppen az öreg kontinenst – így a politikus.

Az  alpolgármester beszédét követően a pécsi Kodály Gimnázium zenés műsora következett, majd koszorút helyeztek el a pécsi és a Baranya megyei önkormányzat részéről, a Baranya Megyei Kormányhivataltól, a Pécsi Rendőrkapitányságtól. Tisztelgett az aradi tizenhármak előtt a Fidesz-KDNP, az MSZP, az ÖPE, a Jobbik, a Lehet Más a Politika, és a Magyar Szociáldemokraták Pártja is. Továbbá civil szervezetek képviselői, valamint a Leőwey Klára Gimnázium is megkoszorúzta az emlékművet.

aradi koszorúzás05

Ez történt október 6-án

A pontosan százhatvanhat évvel ezelőtt lezajlott forradalom és szabadságharc bukását követő megtorlás 1849. október 6-án érte el tetőpontját, ekkor végezték ki az aradi vértanúkat. Az osztrák minisztertanács augusztus 20-i döntésekor Ferenc József császár jelenlétében elhatározták, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc valamennyi politikai és katonai vezetőjét el kell fogni, a volt császári tisztek ellen eljárást kell indítani, s a szolgálatra alkalmas honvédeket be kell sorozni a császári seregbe.

Bár a nemzetközi közvélemény a megbocsátást javasolta, Zsófia, Ferenc József anyja és Schwarzenberg miniszterelnök, akik nagy hatást gyakoroltak a fiatal uralkodóra, úgy ítélték meg, hogy kemény kézre van szükség a lázadó magyarokkal szemben. Utóbbi szavainak tulajdonítják az „A kegyelem jó dolog, de előbb egy kicsit akasztunk”, s a „Nem szabad visszariadnunk egy vérfürdőtől” mondatokat is. Ezután parancsot küldtek Haynau táborszernagynak, hogy a végrehajtott halálos ítéleteket jelentse.

A tragédia napján a hajnali órákban az aradi vár sáncárkában agyonlőtték Kiss Ernő altábornagyot, Dessewffy Arisztid és Schweidel József vezérőrnagyot, Lázár Vilmos ezredest. Néhány órával később a bitófa alá vezették Pöltenberg Ernőt, gróf Leiningen-Westerburg Károlyt, Lahner Györgyöt, Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Knézics Károlyt, Török Ignácot, Nagy Sándor Józsefet, gróf Vécsey Károlyt. Ugyanezen a napon, Pesten gróf Batthyány Lajos, az első független felelős magyar kormány miniszterelnöke is áldozatul esett a tragédiának.

Aradon tizenhárom nagyszerű, rendíthetetlen jellemű hős és hazafi élete ért véget. Az osztrák minisztertanács határozatának következtében összesen mintegy 170 főt végeztek ki, 1500 elítélt került börtönbe, 40-50 ezer embert kényszersorozással vittek el, és több ezren menekültek emigrációba.

  • Fóris Béla

    Kossuth Lajos, aki belehajszolta az országot a “forradalomba”, annak bukása után a nemzet pénzének ellopásával hagyta el gyáva módon az országot. Csak Kossuthot kellett volna kivégezni.