Nem kímélték Pécset a régmúlt nagy járványai

Haldokló kolerások

Minden reményünk megvan arra, hogy a tudomány és a világszerte bevezetett járványügyi intézkedések segítségével sikerül a koronavírus-járványt megfékezni. A történelem folyamán viszont számos olyan világjárvány pusztított, amely emberéletek millióit követelte. Ezek általában Pécset, Baranyát sem kímélték.

Az Európában arató járványokból nyilván Pécs sem maradt ki, hol több, hol kevesebb sikerrel vészelte át a vészterhes időket. Összegyűjtöttük azokat, amelyek súlyosan érintették a város lakosságát a régmúlt folyamán.

Pestis

A pestisjárvány tagadhatatlanul az egyik legpusztítóbb volt szerte a világon – mérete miatt ma pandémiának is hívhatnánk. A fekete halálnak is nevezett ragály a patkányokon keresztül terjedt az emberekre, fekélyes, bevérzéses, sötét, gennyes hólyagok keletkeztek a bőr felszínén, a nyirokcsomók beduzzadtak, ami kis búbokat hozott létre (innen a bubópestis kifejezés).

A pécsieket két járványhullám is megtiporta, az első 1710-1711-ben, a második 1713-ban.

Az akkoriak ügyesek voltak, és minden előkészületet megtettek a baktérium okozta fertőzés terjedése ellen, karantén alá került az egész város. A kapuknál még egy akasztófát is kihelyeztek, hogy jobb esetben csak belátásra térítsék a Pécsre menekülő pestissel fertőzötteket.

Aztán a városba beszivárogva a fertőzés 41 pécsi halálát okozta – 29 felnőtt és 12 gyerek hunyt el. Ezek a számok nem tűnnek soknak, ám a város lakóinak száma döbbenetesen kevés volt, köszönhetően többek között a török hódoltság miatt elmenekült, még vissza nem tért lakosságnak.

A legendás kép a maszkos doktorokról a pestis idejéből

Az 1713-as hullám keményebbnek bizonyult: összesen 86-an fertőződtek meg, 70-en haltak bele a pestisbe. Sokat számított az a megfeszített orvosi munka, amit a Szigeti kapunál felállított pestiskórházban végeztek. A város ismét karantén alá került, a fertőzött családok/családtagok házát fekete kereszttel jelölték meg.

Érdekesség, hogy mind a Havihegyi templomot, mind a Széchenyi téren álló Szentháromság-szobrot a járvány után emelték, hálaadásul, amiért sikerült átvészelniük a vészterhes időszakot.

A pécsi pestisjárványról részletesebben itt írtunk!

Kolera

Ha kronologikusan haladunk előre Pécs történelmében, a következő halálos járvány a skarlát volt, ami az 1840-es évek elején terjedt el Európában, szerencsére ez gyorsan lefutott a városban, és alig hozott áldozatot.

Ami azonban később súlyos következményekkel járt, az a kolera volt, amely Magyarországon 1872-73-ban tarolt, a régióban több ezer, a városban több száz áldozata volt.

Próbáltak küzdeni ellene a higiénia minden eszközével, ám az ország 13 milliós lakosságából 450 ezren fertőződtek meg. A karantén ebben az esetben teljesen hatástalan volt, hiszen a kolerát okozó baktérium a víz által terjed, a fertőzöttek minden végtermékében jelen van, az ivóvízben, a fürdővízben, szennyezett élelmiszereken.

Baranyába egy matróz cipelte be a kolerát, aki a Dunán kötött ki Mohácsnál. Több se kellett neki, iszonyatos sebességgel kezdett terjedni. Pécsen 1873 júliusának végén regisztrálták az első beteget. Hamar elkezdtek hullani az emberek, a gyorsan felállított kolerakórháznak esélye sem volt, hogy javítson a helyzeten. Ráadásul annyira tömve voltak, hogy a folyosókon fekve aludtak, szenderültek jobblétre. Tulajdonképpen ez a hely lett a fertőzések gócpontja is.

A hivatalos, 1873-as jelentés szerint (mikor már lecsengett a járvány), Pécsen 144-en fertőződtek meg, szinte mindegyikük bele is halt, 35-en élték túl. A megyében több mint kétezer fertőzött volt, felük vált a kolera áldozatává. Ezek a számok az akkori országos átlag felett voltak.

További tények, számok itt találhatóak.

Diftéria

1892-ben tarolt az a kór, amely a térségben európai csúcsot döntött fertőzési-halálozási arányával, nem egyszer 100 százalékos halálozási rátával. Ez volt a diftéria (vagy torokgyík), ami Siklós környékén jelent meg Baranyában, 1891 késő őszén. Ez közvetlen érintkezéssel és cseppfertőzéssel terjed, a mandulákat és a gégét támadja. Ma már a gyerekeket iskolás korukban beoltják diftéria ellen.

Újszülöttjeiket gyászoló asszonyok: mindennapos látvány volt

Abban az időben a robbanásszerűen kitörő járványnak nem kevés köze volt a helyi népszokásoknak – a halottak megcsókolásának és a népi kuruzsló módszerek előnyben részesítésének.

1892 elején Siklóson két hónap alatt 47 gyermek halt meg, rövidesen a térség falvaiból eltűnt az 5-7 éves korosztály. Pécsen a szigeti városrészben tört ki először a járvány, majd a gócpont a budai városrésznél alakult ki. Az iskolák bezártak, csak ebben a városrészben a diftéria 270 áldozatot szedett, Pécs más részein összesen 182-t. Bár a számokat sem volt könnyű összerakni, lévén az anyakönyvvezető maga is diftériás lett.

Statisztikák: 1892 januárjában, júniusában és augusztusában százszázalékos volt a halálozási ráta – aki elkapta, belehalt. Többnyire az újszülötteket érte ez a tragédia. Az ezt követő években, lecsengésével a baranyai halálozási ráta 80 százalékos volt, az európai átlag 50.

A diftéria borzalmairól bővebben itt írtunk.

hirdetés

Hirdetés