Zsolnay-értékek a tervgazdaságból? – Persze!

Nádor Judit, Zsolnay1

hirdetés

Nádor Judit, az államosítást követően a Zsolnay-gyárban alkotó pécsi keramikus életművét bemutató kiállítás nyílt pénteken a Káptalan utcában, a Múzeum Galériában.

A Janus Pannonius Múzeum szervezésében létrejött, szeptember 20-ig látható tárlat a művész magántulajdonban lévő kerámiái, tervei, tanulmányai alapján ad képet Nádor Judit munkásságáról.

Nádor Judit, Zsolnay2

A Káptalan utcai Múzeum Galériában nyíló kiállítás megnyitásán Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár azt mondta, a tárlat jó alkalom arra, hogy a látogató megismerkedjen a Zsolnay-gyár államosítását követő művészeti világával.

Úgy fogalmazott, bár a gyár az ötvenes évektől a tömegtermelésre rendezkedett be, néhány alkotó, közülük kiemelkedően Nádor Judit, dacolt ezzel, s képes volt az anyagok felhasználásában, a művészeti megfogalmazásban újat nyújtani.

Nádor Judit, Páva Zsolt, Hoppál Péter

Páva Zsolt polgármestere arról szólt, hogy a kiállítással egy olyan időszak alkotásai válnak elérhetővé, amelyek az utóbbi időben kiestek a Zsolnay iránt érdeklődők látóteréből, mégis fontosak. Hozzátette: Nádor Juditnak köszönhetően a gyár a tömegtermelés idején is értékeket tudott teremteni.

Nádor Judit neve főként azon műgyűjtők számára ismerős, akik érdeklődnek a Zsolnay-gyár államosítás utáni művészeti törekvései iránt. A művész az 1960-as, 70-es évek jellegzetes lakberendezési, formatervezési stílusát felhasználva a hiánygazdaság körülményei között meghonosította a modernizmus formavilágát az ipari formatervezés területén. A Zsolnay-gyárban Fekete János, Fürtös György, Gazder Antal, Török János mellett kiemelkedő szerep jutott Nádor Juditnak a termékek korszerű művészi arculatának megteremtésében.

Nádor Judit, Zsolnay4

A múzeum tájékoztatója szerint 1956 után a fiatal művészek feladata elsősorban a porcelán díszművek és ajándéktárgyak kínálatának megújítása, kibővítése volt a patinás gyárban.

Nádor Judit 1962-ben kapcsolódott be a munkába, kezdetben főként porcelán vázákat, kisebb ajándéktárgyakat tervezett, a ’60-as évek végétől azonban érdeklődését elsősorban ez a durvább, tektonikus anyag vonzotta. Művészi kísérletei a kerámia architektonikus jellegét hangsúlyozták, különös figyelemmel a variációkból kialakítható változatos térkapcsolatokra.

Nádor Judit, Zsolnay3

Művészi fejlődésében komoly szerepet játszott, hogy számos csoportos kiállításon szerepelt, bemutatkozott a faenzai Kerámia Biennálén, 1968-tól rendszeres résztvevője volt a pécsi Országos Kerámia Biennálé rendezvényeinek, önálló kiállítását pedig 1965-ben rendezték meg Pécsett.

Gyári tervezőként és autonóm művészként is a természeti motívumok, főként állatalakok stilizálása foglalkoztatta. Jól ismert, ma is népszerű hal, macska, madár, béka figurái számos változatban porcelán és eozin ajándéktárgyakon, faliképeken, kerti plasztikákon jelentek meg különböző variációban.

A megnyitón személyesen is megjelenő Nádor Judit 1979-ben művészi pályája betegsége miatt megtört, életműve azonban egész kortárs kerámia művészetünk maradandó értéke.