Az ukrajnai – akkor a Szovjetunió tagállama – atomerőmű katasztrófájának 35. évfordulója a mai nap. 1986. április 26-án éjszaka robbanás történt a Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin üzem 4. reaktorában. A szovjet hatóságok bejelentették, hogy az egyik reaktor megsérült, de kezdetben nem derült ki, milyen nagy a baj. Hamarosan már nyíltan katasztrófáról beszéltek, a világ svéd tudósoktól szerzett tudomást a balesetről. Ma már tudjuk, hogy technológiai és emberi hiba együtt okozták a tragédiát.
Az eset hatására megkérdőjeleződött a szovjet atomenergia-ipar biztonságossága, ami évekre lelassította fejlődését, a szovjet kormánynak pedig fel kellett hagynia a titkolózással. Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország a mai napig érzi a katasztrófa hatását, nagy költségeket jelent a területek tisztítása, valamint az áldozatok egészségügyi ellátása.
A baleset következményei gyorsan hatással voltak más országokra is: a szél radioaktív részecskéket terjesztett, és több európai országban jelentősen megnövekedett sugárzási szintet mértek. Viszonyításképp: a robbanás következtében a környezetbe kikerült radioaktivitás a Hirosimában és Nagaszakiban felrobbantott atombombák együttes radioaktivitásának körülbelül kétszázszorosa volt.
Pripjaty városát, ahol az atomerőmű alkalmazottai közül sokan éltek, kiürítették, és körülbelül 350 ezer embernek kellett otthagynia otthonát a környéken. A lakosság kitelepítése a sugárszennyezett területről azonban csak 36 órás késéssel kezdődött meg.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) vizsgálati jelentése szerint 43 haláleset közvetlenül kapcsolódik a balesethez, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 56 közvetlen áldozatot tart nyilván. Hogy pontosan hány életet követelt a katasztrófa miatti sugárfertőzés és annak szövődményei, az máig tisztázatlan. Becslések szerint emellett emberek millióit érintik a hosszú távú hatások.
25 évvel később a fukusimai katasztrófa egyértelművé tette: mindenütt számolnunk kell „egy újabb Csernobil” kockázatával, ahol atomenergiát használunk.
[su_box title=”A katasztrófa” style=”glass” box_color=”#dd4a44″ radius=”2″]1986. április 26-án, szombaton hajnalban a csernobili reaktor az instabilitás jeleit mutatta, 1:07-kor teljesítménye hirtelen 0,03 GW-ra esett, 1:23:04-kor elkezdték a tervezett kísérletet és kikapcsolták a vészleállító automatikát, 1:23:45-kor a hőteljesítmény 3 GW-ra emelkedett és a reaktor globálisan megszaladt, az atomerőmű 4-es reaktora gőzrobbanás következtében kigyulladt, 1:23:49-kor a reaktor belseje kinyílt, a víz forrása termikus robbanást okozott és robbanások sorozata után bekövetkezett a nukleáris zónaolvadás. Az olvadás után a legalsó szintig jutott a kóriumláva, amely lassan lefelé folyva keveredett grafittal, betonnal és minden ott lévő más anyaggal. 11 tonnányi 3000 Celsius-fokos kórium ömlött lefelé az erőmű csövein, magába olvasztva mindent, amihez csak hozzáért.[/su_box]
Forrás: Euronews.com, Wikipedia.org, Greenpeace.org
