Belvárosi márka: luxus, művészet, kereskedelem?

Pályázati forrásokat kutatnak fel ahhoz, hogy kidolgozzák, mi módon lehet újra életet lehelni a belvárosi nagyáruház és a multik miatt kiürült belvárosba. Az elképzelések szerint az emberek visszacsábításával a bolttulajdonosok is jól járnának.

hirdetés

Mint ismert, évek óta nehéz helyzetben vannak a belvárosi üzlettulajdonosok és bérlők a város szívében felépített bevásárlóközpont, a parkolási díjak és a válság együttes hatásai miatt. A Pécs Holding Zrt. a közelmúltban meg is állapodott az üzlettulajdonosok és bérlők képviselőivel, hogy közösen, együttes erővel tesznek meg mindent az üzletek és a környék fellendítéséért.

A Pécs Holding Zrt. komolyan gondolja azt a szándékát, amelyet korábban megfogalmazott. Mint azt Barna Béla vezérigazgató lapunknak elmondta, az első lépéseket megtették már a helyi bolttulajdonosokat és -bérlőket tömörítő Király Utcai Kereskedők és Szolgáltatók Egyesületével.

Nyáron a szervezet többször is színes programokat hozott a belvárosba, hogy minél többen érkezzenek ismét a Király utcába és környékére. Emellett a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kara és a Pécs Holding Zrt. közös kezdeményezésére szerveztek kéthetes workshopot külföldi hallgatók bevonásával a Király utca kiürülése ellen. A nemzetközi csapat szerint egyfajta márkaként kellene a sétálóutcát ismét népszerűvé tenni.

Barna Béla lapunknak azt mondta: a nyár végén rendezett workshop óta a konzultációt tovább szélesítették, s felállítottak egy ütemtervet is. Mint mondta, a cél, hogy minél több véleményt, hozzászólást begyűjtsön a holding, mielőtt egy konkrét stratégia mentén hozzákezd a „belvárosi márka” felépítéséhez.

A vezérigazgató azt is elmondta, hogy jelenleg azokat a pályázati forrásokat kutatják fel a Pécsi Városfejlesztési Zrt.-vel együttműködve, amelyekből tanulmányterveket, hatástanulmányokat lehetne készíteni. Csak így van ugyanis esély arra, hogy megfelelően átgondoltan történhessék meg a belváros újjáélesztése.

A műszaki kar által szervezett kéthetes rendezvényen egyébként például a Király utcát az átmenetek utcájaként határozták meg, amiben van helye a luxusnak, az exkluzív üzleteknek, a művészeti igényeket kiszolgáló intézményeknek, galériáknak. Mindezt rendezetten, a jelenlegi káoszt elkerülve tennék meg a szakemberek, így versenyképes lehetne a belvárosi bevásárlóközponttal.

A bécsi múzeumnegyed után a közös arculat kérdése is szóba került. Az osztrák fővárosban a változatos városi környezetben lévő kávézókat, boltokat és kiállítótereket fogták össze egy közös arculatba.