Betenne az építőiparnak az elhúzódó vírushelyzet

J

Az építőipari cégek a koronavírus-járvány hosszú távú hatásaitól tartanak, a keresleti oldalon tapasztalható kiszámíthatatlanság miatt ugyanis a beruházók bizonytalanná váltak – hangzott el a Portfolio.hu által szervezett online konferencián szerdán.

hirdetés

Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója az “Összeroppan az építőipar és befagynak a fejlesztések?” című rendezvényen arról beszélt, hogy az építőipar kisebb megingással átvészelheti a járvány gazdasági hatásait, ha az új megrendelések elmaradása nem tart tovább hat hónapnál.

Rámutatott: az építőipar az elmúlt 2,5 hónapban alig kapott újabb feladatot, ennek eredményeként az eddig túlfűtött ágazat normál működési szintre tudott állni, további lassulás esetén pedig fegyelmezett árcsökkenés kezdődik az ágazatban. Úgy vélte, ha ebben az időszakban megérkeznek az új rendelések, akkor az építőipar működésében nem kell problémáktól tartani.

Arra számít, hogy a beruházóktól nem érkezik majd annyi feladat, mint a vírus előtt, a szállodaipar és a turizmus területén például vélhetően elvész a kereslet.

A rendelkezésre álló munkaerőről, azon belül a vendégmunkásokról elmondta, a Magyarországon dolgozó ukrán és erdélyi vendégmunkások kétharmada a járvány ellenére itt maradt, az utazási korlátozások eltörlését követően viszont szinte biztosan tömegesen haza utaznak. A cégek számára kérdéses, hogy hiányuk az elvállalt munkáknál milyen mértékű problémát okoz.

A járvány hosszú távú hatásai kapcsán a vezérigazgató úgy vélte, az építőipar termelésének csökkenése miatt számítani lehet az anyagárak 10-15, de akár 20 százalékos csökkenésére is. Példaként említette, hogy a betonacél ára már most az elmúlt hat év legalacsonyabb szintjén van, hasonló mértékű csökkenés lehetséges a cementnél is.

Tatár Tibor, a Futureal vezérigazgatója elmondta, míg a logisztika területén a bővülő kereslet miatt növekedésre, az iroda- és a lakáspiacon már visszaesésre számít. Kedvező lépésnek tartja az 5 százalékos áfa bevezetését a rozsdaövezetben épülő lakásoknál, de szerinte ez az intézkedés csak később, időben eltolva érezteti a hatását.
Tatár Tibor szerint míg 2008-ban likviditási gondokkal küzdött az ágazat, most a keresleti oldalról érkezik a nyomás. A likviditási problémák megoldásáról a jelenlegi helyzetben éppen a kormány és a Magyar Nemzeti Bank gondoskodott – jelezte.

Morvai Zsolt, a Takarék Csoport, a Takarékbank Zrt. vállalati üzletág igazgatója fontos lépésként értékelte a törlesztési moratórium bevezetését, hiszen a válság által érintett cégek másként nem is tudnának életben maradni. A Takarékbank ügyfélkörének csak kicsivel több mint 30 százaléka nem élt ezzel a lehetőséggel – mondta.

Morvai Zsolt elismerte, hogy a törlesztési moratórium a bankok számára tőke és likviditási nehézséget okoz, azonban szerinte fontos tisztázni, hogy épp emiatt a jegybank gyorsan lépett, és különböző likviditást könnyítő intézkedéseket (tartalékráta csökkentése) vezetett be.

Reicher Péter, a Graphisoft SE régió igazgatója elmondta, hogy míg egyes országokban alulról jövő kezdeményezés vagy állami szabályozás hatására terjedtek el az építőiparban a digitális megoldások, főként a BIM (Building Information Modeling) épületinformációs modellezés alkalmazása, addig Magyarországon ez a járvány következménye. A vállalat igazgatója szerint a cégeknek fel kell ismerniük, hogy az építőipar modernizációjának legolcsóbb formája a digitalizáció, amely az egyes projektek kivitelezésénél akár 15-20 százalékos árcsökkenést is eredményezhet.

Reicher Péter szerint jó irány az ingyenes informatikai képzés elindítása, amelyben már most 15 ezren kívánnak részt venni, a mélyreható változásokhoz azonban állami szintű, az egyetemi képzést is érintő szemléletváltásra van szükség.

 

Hirdetés