Bőrünk véd, gyógyít és nem felejt!

A kalandor Casanova alabástrom bőrű hölgyeket tartott karjaiban, a XX. század Don Juanjainak kegyeiért azonban a napbarnított szépségek versengtek. A nőideál változásával hol a makulátlan fehér bőr, hol az egészségesnek kikiáltott kreolos árnyalat hódított. A nyár küszöbén nem árt tudatosítanunk, hogy áldásos hatásai mellett miféle veszélyeket is rejthet a napozás.

hirdetés

Mert a bőr ugyanúgy működik, ahogy a férfiakkal kapcsolatos női emlékezet: nem felejt! S egy alapos leégés káros következménye sokszor nem is azonnal, hanem csak évtizedekkel később üt vissza.

– A napsütéses idő beköszöntét nemcsak azért várjuk, mert a lelkünket is megsimogatja, s visszatér az életkedvünk a téli lehangoltság után, hanem mert tudjuk: szervezetünk a napsugárzás segítségével termel D-vitamint, pontosabban a bőrünk állítja elő egy provitaminból, s ez elengedhetetlenül szükséges a csontok fejlődéséhez, majd a megfelelő csontsűrűség fenntartásához – vélekedik dr. Szepes Éva bőrgyógyász, klinikai főorvos. – Emellett egyes bőrbetegségekre is jótékony hatással van a napsütés, például a fokozott faggyúmirigy-működés okozta bőrgyulladások az ultraibolya sugárzás hatására javulnak, akárcsak az ekcéma. A pikkelysömörben szenvedőket is könnyebb nyáron kezelni, bár egész évben rendelkezésükre áll két pécsi intézmény, ahol ultraviola-A sugarak alkalmazásával, mesterséges úton is folyamatosan gyógyulhatnak.

– Sokan türelmetlenek, mielőbb szeretnének barnák lenni.
– Nagyon fontos: külső ,,takarónk” sugárterhelése az évtizedek során összeadódik, ugyanis a bőr nem felejt! Ami fiatal korban nagyon szép és semmi panaszt nem okoz, az évtizedek múltán hozza meg a következményét, s amikor a felhám sejtjeiben létrejövő változásokat a bőr saját önjavító mechanizmusa már nem képes ellensúlyozni, és a bőr immunrendszere is gyengül, akkor különböző elfajulások jönnek, jöhetnek létre. Jó esetben csupán szépséghibák: a bőr rugalmas rostjai sérülnek, víztartalma csökken, alapállománya fogyatkozik, így öregedésnek indul, ráncosodni kezd. Kisebb-nagyobb fokban kóros jelenségek is mutatkozhatnak: elszarusodási zavarok, pigment-elváltozások, foltosodás, sőt, az elszarusodási zavarok sejtelfajulással társulva a rák ,,előszobáját” is jelenthetik. A rosszindulatú bőrdaganatok közül a nem festékes rák jóval gyakoribb, mint a melanoma, a festéktartalmú sejtek rákos burjánzása. Előbbi, korai felismerés mellett ma már száz százalékos gyógyulást jelent; utóbbi viszont a legalattomosabb rák, mely rohamosan hoz létre áttétet. Nem minden festékes anyajegy rákosodik el, de bebizonyosodott, hogy a gyermekkori hirtelen napégések nagyon sok esetben kimutathatók a festékes rák kialakulásának hátterében. A fényvédő szerek megjelenése és széles körű használata nyomán mérséklődött a súlyosabb bőrbetegségek aránya, a diagnosztikai eljárások korszerűsödésével pedig egyre korábbi stádiumban fedezhetők föl a problémák, gyógyításuk is hatékonyabb ezáltal. Érezhetően javult az emberek tájékozottsága, egész évben jelentkeznek anyagjegy-vizsgálatra, s látszik, hogy komolyabban veszik a megelőzést.

Vigyázat: úszás közben is barnulunk!

– Ötféle bőrtípust különböztetünk meg, az ember eredendő bőrfesték-mennyisége alapján – magyarázza a bőrgyógyász. – Aki fehér bőrű, kék szemű, vörös vagy szőke hajú, az tartozik az 1. típusba, ők nem tudnak lebarnulni, csak felégni. Az 5. típusba azokat soroljuk, akik fekete hajúak és szeműek, kreol bőrűek, és soha nem égnek le – mint az afrikaiak és az indiánok. A köztes esetek pedig: aki néha leég, de barnulni is tud (2. típus); aki nehezen ég le és könnyen barnul (3. típus); s aki ritkán ég le és nagyon gyorsan barnul, méghozzá sötét, kreol színre (4. típus). Az első három csoportba tartozók a legveszélyeztetettebbek. Alapszabály: a fokozatosság. A természet úgy alkotta meg az ember bőrét, hogy saját fényvédő rendszere is van: a festéktermelő sejtek már közepes napfény hatására munkához látnak, s lassan szép alapszínt kap tőle a bőrünk. A tengerparton félárnyékban is ér minket a nap, sőt, úszás közben is barnulhatunk, hisz az ultraibolya sugarak egy része a vízen is keresztülhatol. A lassú barnuláson legyen tehát a hangsúly. Feltétlen ajánlott szalma- vagy vászonkalap viselése, s a hosszú ujjú, nem túlságosan kivágott, laza ruházat. Egy-két éves gyermeket ne vigyünk tűző napra, s a homokozóban is adjunk rá sapkát, pólót. Legjobb, ha 10-15 óra között a szoba hűvösét választjuk inkább.

Mi a helyzet a fényvédőkkel?

– Rengeteg fajtájuk van, s már mindenki tudja, mit jelent a faktorszám: azt, hogy az adott szer használatával hányszorosára nő bőrünk védekezőképessége – mondja dr. Szepes Éva. – Az 50 faktorost az érzékeny bőrűeknek ajánlom, a többieknek a 30-ast, s léteznek már kifejezetten gyerekek számára kifejlesztett szerek is. Ne feledjük: többször is be kell kennünk magunkat vele, a víz is lemoshatja rólunk. A hirtelen leégés igazi sokk-hatás a bőr számára, próbáljuk meg elkerülni. Ha mégis megtörtént, alkalmazzunk patikában kapható hűsítő, nyugtató készítményeket, kiváló a rázókeverék is, súlyosabb esetben azonban szteroidot ír föl az orvos. Egyes gyógyszerek fényérzékenységet okozhatnak, így ha lehetséges, helyettesíteni kell őket nyáron mással.

– Akad, aki smink nélkül egy lépést sem tesz.
– Léteznek alapozóval kombinált fényvédő krémek is, és egyáltalán: minden bőrtípusra kifejlesztettek már megfelelő készítményt, külön az arcra és a testre. Izzadós napokon csak eltömítenénk a pórusainkat egy zsíros krémmel, s nyáron a levegő sem olyan száraz, ezért én a hidratálást ilyenkor éjszakára javaslom. A bőr kiszáradása ellen a megfelelő arctisztítás a megoldás: pH-semleges folyékony szappan vagy a bőrtípusunknak megfelelő hidratáló lemosó alkalmazása. Nem ördöngösség, csupán egy kis odafigyelés kell, és meglátjuk: hűséges útitársunk, a bőrünk hálás lesz a gondoskodásért. Ránk pedig reggelente egy szép, ápolt, egészséges arc mosolyog vissza a tükörből. Indulhat-e ennél jobban a napunk?