Elégedettek magukkal a magyarok

A felnőtt magyar lakosság 89 százaléka elégedett az egészségi állapotával vagy legalábbis kielégítőnek tartja azt, csaknem kétharmada jónak vagy nagyon jónak tekinti, az egészségügyi ellátásokkal pedig a túlnyomó többség elégedett – ismertette Boros Julianna, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársa felmérésük eredményét csütörtökön Budapesten.

hirdetés

A KSH népesedési és szociális védelmi statisztikai főosztályának kutatója a 2014-es európai lakossági egészségfelmérés magyar eredményeiről számolt be. A második alkalommal végzett felmérés alapja egy az EU tagállamaiban kötelezően bevezetett kérdőív, amelynek segítségével összehasonlítható adatok nyerhetők az emberek egészségi állapotáról, az egészségügyi ellátórendszer igénybevételéről.

A kutatásból kiderült, hogy Magyarországon jelentős azoknak az aránya, akik valamilyen betegséggel küzdenek, krónikus betegségről a magyarok 55 százaléka számolt be. Kiemelkedő a magas vérnyomás (31 százalék), valamint más szív- és érrendszeri betegségek, a mozgásszervi betegségek – különösen a hát- és gerincfájás (21 százalék), az ízületi kopás (17 százalék) – és az anyagcsere-betegségek (például cukorbetegség: 8 százalék) gyakorisága. A mentális betegségek is nagy terhet jelentenek, például a krónikus depresszió a lakosság 4 százalékát érinti.

A lakosság majdnem fele elégedett a fogai állapotával, bár 60 százalék azoknak az aránya, akiknek van hiányzó foguk fogpótlás nélkül, és a felnőtt lakosság csaknem harmadának van kezeletlen szuvas, lyukas foga.

A betegség nem mindig jelent korlátozottságot a mindennapi életben, de a lakosság 9,2 százaléka súlyosan, míg 20 százaléka mérsékelten korlátozottnak vallotta magát. Látási nehézségekkel küzd a felnőtt népesség fele, a hallásproblémák előfordulása 7-8 százalék körüli, a lakosság 18-20 százalékának pedig mozgásproblémája van. A 65 évesek és annál idősebbek körében gyakran már az önellátással kapcsolatos tevékenységek is gondot okoznak.

A felmérésben a lakosság jelentős része arról számolt be, hogy rendszeresen jár szűrővizsgálatokra, ellenőrizteti a vérnyomását, a vércukor- és a koleszterinszintjét. A nők 60 százaléka vett már részt mammográfiás vizsgálaton, 84 százaléka méhnyakrákszűrési célú citológiai vizsgálaton.

A lakosság egészségi állapotát kedvezőtlenül befolyásoló tényezők között az egészségtelen életmód jelentős csoportot érint. Bár elvi szinten a megkérdezettek többsége tisztában van azzal, hogy saját maga is felelős az egészségéért, a lakosság csaknem harmada (29 százalék) dohányzik, 5,4 százaléka önbevallás alapján is nagyivónak minősíthető, 67 százaléka nem sportol. A túlsúlyos-elhízottak közé tartozik a felnőtt lakosság 54 százaléka, a középkorú férfiaknak pedig a 71 százaléka.

A népesség 90-95 százalékának a felmérést megelőző 12 hónapon belül legalább egyszer szüksége volt egészségügyi ellátásra, de az esetek 13 százalékában a szükségesnél később jutott hozzá vagy esetleg meg sem kapta azt különböző okok, például a lakóhelyétől való nagy távolság miatt.

Az egészségügyi ellátásokkal a túlnyomó többség elégedett, a vizsgált ellátási típusok mindegyikét a közepesnél jobbra értékelték, és a legtöbben a háziorvosukkal voltak elégedettek.

Németh Zsolt, a KSH társadalomstatisztikai elnökhelyettese a sajtótájékoztatón elmondta: fontos beszélni az egészségről, hiszen az emberek szubjektív jóllétük szempontjából az egészséget tartják a legfontosabbnak.

A mostani felmérés keretében több mint 9 ezer embert kerestek fel, vagyis nagy mintából származnak a most ismertetett adatok – közölte. Hozzátette: a legutóbb 2009-ben végeztek hasonló felmérést, azóta jelentősen átalakították a kérdőívet.