Féltik az urántól a pécsiek vizét

Komoly veszélyt jelenthet a pécsi tortyogói vízbázisra, ha az uránbányászatot követő kármentesítési munkálatokat ellátó Mecsek-Öko Zrt. állami finanszírozásának problémája nem oldódik meg. A cég vezetője szerint két hét múlva fizetésképtelenné válnak.

hirdetés

Az önkormányzat illetékes természeti és emberi erőforrás bizottsága kedden hallgatta meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) képviselőit, miután az elmúlt hónapokban napvilágot látott: az állami források elmaradása miatt a Mecsek-Öko Zrt. feladatkörébe tartozó volt uránbányászati kármentesítési munkák folytatása bizonytalanná vált.

Az állami tulajdonú társaság látja el ugyanis az uránbányászatból maradt zagytározók, meddőhányók rekultivációs feladatait, és az ivóvízbázisok védelmére, az elfolyó vizek uránmentesítésére évi több százmillió forintot fordíthatott az idei esztendőig. A Mecsek-Öko idén 550 milliót tervezett erre a célra, ám a minisztérium mindössze 310 milliót adott volna, végül 110 millió landolt a vállalat számláján.

Az ülésen részt vett a minisztérium energetikai helyettes államtitkára, Kovács Pál is. Ő az ülés előtt újságíróknak elmondta: rendelkezésre áll az ominózus 200 millió forint is, amennyiben a későbbiekben szükség van újabb forrásokra, akkor azt is biztosítani fogják.

Hozzátette: ezzel együtt vizsgálják a jelenleginél hatékonyabb és költségtakarékosabb megoldásokat is, lévén a nemzetközi atomenergia ügynökség is megfogalmazott ezzel kapcsolatos ajánlásokat a pécsi programot illetően.

Az ügynökség szerint a cég tevékenységét jónak ítélték, s felhívták a figyelmet arra, hogy egy hosszú távú tervre is szükség van, de úgynevezett passzív rendszerek alkalmazásával a költségek is csökkenthetők, ahogyan őrzésvédelem terén is jelentős pénzt spórolhatnának meg. Az államtitkár elmondta: teljes számlaellenőrzést is indítottak, ami két hét múlva zárul le.

A Mecsek-Öko Zrt. vezérigazgatója, Berta Zsolt közölte: az említett 200 millió nem elegendő, két hét múlva fizetésképtelenek lesznek, miután saját forrásból próbálják meg feladataikat ellátni.

A megtakarításokat illetően közölte: a cég létszámot épített le, csökkentette monitoring tevékenységét, elmaradnak bizonyos tájrendezési feladataik, elemzéseik, figyelőkutak építését halasztják el, valamint csúsznak a felszíni vízelvezetők felújításai is. Berta szerint ezek a lépések ugyan jelenleg nem befolyásolják még az uránmentesítési munkájukat, hosszabb távon azonban igen.

A természeti és emberi erőforrás bizottság LMP-s tagja, Kóbor József szerint egyik pillanatról a másikra zároltak pénzeket pusztán azért, hogy a központi költségvetés számai szebb képet mutassanak, így viszont a cég működését bénítják meg, holott az egészséges környezethez való alkotmányos alapjogról van szó.

A bizottsági elnök, Kővári János javaslatát fogadta el a testület. E szerint azt kérik, hogy november 30-ig szülessen megállapodás a felek között. Ha erre nem kerül sor, akkor is találjanak megoldást a biztonságos jövőbeni működtetést illetően, a minisztérium pedig adjon új javaslatot az uránmentesítésre.