Évente százmillió forintos önkormányzati támogatást emészt fel a pogányi légikikötő fenntartása, ezért a város idén komolyan kielemzi, hogy milyen szerepet érdemes szánni a Toller László polgármestersége alatt megépített, érdemi utasforgalmat nem bonyolító reptérnek.
Kővári János, az Összefogás Pécsért Egyesület frakcióvezetője vetette fel a város 2012-es költségvetésének tárgyalásakor, hogy a városvezetésnek el kellene gondolkodnia, milyen sorsot is szán a pogányi reptérnek. Megjegyezte: olyan keserves időszakokban, amikor a pesti ferihegyi létesítmény működése is bizonytalan, s nemzeti légitársaságok jelentenek csődöt, nem biztos, hogy Pécsen folyamatos működtetéssel kell repteret üzemeltetni.
Csizi Péter alpolgármester lapunknak azt mondta, a városvezetés feltett szándéka, hogy ebben az esztendőben őszig kivizsgálja, mi a legjobb megoldás a reptér sorsát illetően. Mint mondta, a következő hónapokban igyekeznek elvarrni azokat a szálakat, amelyek a befektetés, üzemeltetés iránt érdeklődő tárgyalásokkal kapcsolatosak, megvizsgálják, van-e reális esélye egy regionális forgalmat bonyolító reptérré alakításnak, s hogy a kormányzatnak, nemzetközi szereplőknek van-e elképzelésük, tervük Pogánnyal.
Az alpolgármester óriási hibának tartja, hogy a légikikötő megépítése előtt a szocialista városvezetők nem végeztek alapos vizsgálatokat arról, hogy fenntartható lesz-e a létesítmény. Mint mondta, ehelyett komolyabb tervezés nélkül milliárdos hiteleket vettek fel, s egy elhibázott, rövid kifutópályás beruházást hajtottak végre. Hozzátette: e rossz döntés miatt ma évente százmillió forintnál is többet kell költenie a városnak az üzemeltetésre, miközben ugyanekkora, ha nem nagyobb terhet jelent Pécs számára az építkezéshez felvett hitelek folyamatos törlesztése.
Csizi Péter azt mondta, negatív eredménnyel záruló vizsgálatok esetén a közgyűlés akár a létesítmény működésének felfüggesztéséről is dönthet.
Mint ismert, a hat évvel ezelőtt átadott, hárommilliárdos, hitelből finanszírozott beruházás nem hozta azokat az elvárásokat, amelyeket vele szemben támasztottak a szocialista városvezetők. A légikikötőn érdemi forgalmat csak nyaranta, akkor is csak kisebb, a rövid kifutópályán leszállni képes chartergépek segítségével tudnak elérni.
Az egyik legnagyobb probléma ugyanis, hogy a rivális repterekkel, Debrecennel, Sármellékkel, Eszékkel szemben Pogányban nem szállhatnak le a 150-200 személyes Boeingek, Airbusok a leszállópálya rövidsége miatt. Emellett nem lendült fel a várt szintre a Baranyába beáramló turistaforgalom, térségünk megközelítése ugyanakkor alternatív közlekedéssel, autóval javult az autópályának köszönhetően.
