Mintegy 3000 éve már játszottak pólót Kína területén

A korábban véltnél 800 évvel előbb űzték a polót Kínában, erre a következtetésre jutottak helyi kutatók, akik 2400-2800 éves polólabdákat találtak Hszincsiangban.

hirdetés

A birkabőrből készült három labdára, amelyeket gyapjú és bőrdarabkákkal tömtek ki, és amelyekre egy piros keresztet festettek, a turpáni Janghaj sírokban találtak rá kínai régészek – mondta el Csen Hszin-jung, az Academia Turfanica munkatársa a Hszinhua hírügynökségnek.

Kialakításukat tekintve nagyon hasonlítanak azokra a polólabdákra, amelyeket a Nyugati Han-dinasztia (Kr.e. 202-Kr.u. 9) időszakából származó sírból ástak ki az északnyugat-kínai Kanszu tartományhoz tartozó Tunghuan városban.

A legfrissebb leletekkel kapcsolatban Lü Kuo’en vezető régész elmondta: a pólólabdák használata minden jel szerint a Tavasz és Ősz korszak, illetve a Hadakozó Fejedelemségek korszakának (Kr.e. 770-221) idejére nyúlik vissza. Az eddigi kutatások, illetve nyomok azt valószínűsítették, hogy a sportot először a Han-dinasztiában (Kr.e. 202-Kr.u. 220) űzték.

A labdákkal együtt felszínre került nyolc darab hosszúnyelű kalapács is, amelyek könnyen felismerhetők a Tang-dinasztia (618-907) korabeli festményekről. Ebben az időszakban a póló rendkívüli népszerűségnek örvendett és gyakorta megjelenítették a korabeli művészeti alkotásokon.

Hasonló kalapácsok, ütők voltak láthatók azoknak az agyagszobor figuráknak a kezében, amelyeket a térségbeli Asztana sírok feltárásakor találtak.

A leletek újabb bizonyítékai a hszincsiangi pólókultúra egykori virágzásának. Az elmúlt években a régióban, az úgynevezett Taskurgan tádzsik autonóm megye területén például egy 6600 négyzetméter területű pólópályát találtak.

Az új pólólabdák lelőhelye, a 3000 éves Janghaj sírok a Turpán-medence eddig felfedezett legnagyobb sírhelye. Amióta az 1970-es években az ásatások itt megkezdődtek, sok jó állapotban lévő leletre találtak a régészek.