Végéhez ért a tervező, előkészítő munka, 2013 közepén elkezdődhetnek a terepi munkák a Nyugat-Mecsekben, ahol 2015-re szeretnék kijelölni a nagyaktivitású hulladékokat befogadó tároló pontos helyét – mondta a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője egy sajtótájékoztatón szombaton Bodán.
Kereki Ferenc a Nyugat-Mecsekben fekvő településen kilencedik alkalommal megtartott Tájoló Napon beszélt arról, hogy a térségben lévő agyagos földben építenek előbb egy mélygeológiai laboratóriumot, majd itt alakítják ki azt a tárolót, amely a Paksi Atomerőműben keletkezett kiégett fűtőelemek és nagyaktivitású hulladékok végleges elhelyezésére szolgál.
Jelenleg három potenciális helyszín van a környéken, ezek közül választják ki a 2015-ig tartó kutatási program során azt, ahol megépítik a tárolót. A 2015-ig tartó fázis közel 15 milliárd forintba kerül, amelyre megvan a fedezet a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban, amelynek legnagyobb befizetője a Paksi Atomerőmű.
„A tudomány mai ismerete szerint a nagyaktivitású hulladékok és a kiégett fűtőelemek egy úgynevezett mélygeológiai tárolóban történő biztonságos elhelyezése a környezet és az emberi egészség hosszú távú védelmét képes biztosítani” – húzta alá Kereki Ferenc. Mint mondta, Magyarország is ezt az utat követi, ami összhangban van a nemzetközi ismeretekkel, az európai uniós irányelvekkel, hazai tudományos állásponttal.
A nyugat-mecseki agyagkő kutatása hosszú időre nyúlik vissza, 1999-ben egy országos felmérés során választották ki, mint lehetséges helyszínét a tárolónak. A 2003-ban kezdett kutatások 2006-ban abbamaradtak, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. a Bátaapátiban épülő, kis- és közepes aktivitású hulladékok befogadására szolgáló tároló építésére koncentrálta erőit.
A következő feladat a térségben kínálkozó három lehetőség közül kiválasztani azt, ahol majdan megépítik a mélygeológiai tárolót, húzta alá Kereki Ferenc. A tervezést, előkészítést az engedélyezés, közbeszerzés követi, így legkorábban a jövő év közepén kezdődik a terepi munka, ami kutatófúrásokat, geofizikai méréseket, monitoring munkát jelent. A teljes projekt körülbelül ötven évet ölel fel.
Boda térségében elhelyezni kívánt hulladékok egy részét a Paksi Atomerőmű elhasznált fűtőelemei teszik ki. Az atomerőmű meghosszabbított 50 éves üzemidejével számolva 18 ezer darabbal lehet kalkulálni; jelenleg a Pakson lévő átmeneti tárolóban több mint hétezret tárolnak.
A leendő mélygeológiai tárolóba kerülnek még az úgy nevezett nagyaktivitású hulladékok; ebből mintegy 400 köbméter keletkezik az atomerőműben, és további 100 köbméterrel az intézményi alkalmazásból számolnak. Nagyaktivitású hulladékok közé tartoznak például a reaktor aktív zónáját körülvevő, főként fém szerkezeti elemek.
Évente 250 köbméter folyékony valamint 170 köbméter szilárd, úgynevezett kis- és közepes aktivitású hulladék keletkezik a Paksi Atomerőműben. Ezek befogadására szolgál a Bátaapátiban megépült Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló, amelyben jelenleg 3.000 hordónyi, azaz hatszáz köbméternyi hulladék vár arra, hogy végleges helyére, a föld alá kerüljön. Kereki Ferenc az MTI kérdésére elmondta, hogy erre még idén sor kerül.
Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy a térségben élők folyamatosan nyomon követhetik a Boda körzetében folyó kutatásokat, véleményezhetik azt, információt kérhetnek róla, hiszen a társadalmi elfogadottságra nagy hangsúlyt helyeznek. E téren hasznosítani kívánják a Bátaapátiban szerzett tapasztalatokat.
Kovács Győző, a Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás elnöke, Boda polgármestere azt mondta, a lakosság várja már a kutatások újraindítását. Mint kiemelte, annak, hogy egy nemzeti ügy megoldását felvállalták, anyagi előnye van, hiszen a Nukleáris Központi Pénzügyi Alapból tájékoztatásra, fejlesztésre fordítható forráshoz jutnak.
