Pálinka, mint világmárka

Agrár-vezértermékké és világmárkává válhat a magyar pálinka a következő tíz évben, az ehhez szükséges feltételeket most mérik fel a szakértők – közölte V. Németh Zsolt csütörtökön Budapesten, egy szakmai tanácskozáson.

hirdetés

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára a 11. Országos Pálinka Fórumon elmondta: megvizsgálják, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie az alapanyag-termelésnek, a feldolgozó kapacitásoknak, a piackutatásnak és a marketingnek.

A múlt évben a kereskedelmi céllal főzött – 50 százalékos – pálinka mennyisége elérte az 1,76 millió litert, míg a szabad forgalomba bocsátott, bérfőzött – 50 százalékos – párlat mennyisége 11,86 millió litert tett ki. Magyarországon 550 bérfőzést végző szeszfőzde van, a kereskedelmi főzdék száma 86.

Az államtitkár jelezte: a kereskedelmi, a bér- és a magánfőzés, a pálinkafőzés egymást kiegészítő szegmensei. Emlékeztetett: 2010 óta – a jövedéki törvény módosítása nyomán – a magánszemélyek nemcsak bérfőzésben, hanem saját desztillálóberendezéssel, adóraktári engedély nélkül is előállíthatnak pálinkát. Így lehetővé vált a szabad párlatfőzés Magyarországon.

V. Németh Zsolt úgy vélekedett: szoros a kapcsolat a pálinka és a vidékfejlesztés között, a pálinkafőzésnek ugyanis szerepe van a hagyományok, a helyi kulturális, turisztikai és gasztronómiai értékek megőrzésében. Különösen igaz ez a tájfajták megvédésében – hangsúlyozta.

Emellett felhívta a figyelmet a pálinkafőzéshez kapcsolódó zöldség és gyümölcstermesztés meghatározó szerepére a vidéki munkahelyteremtésben, és arra, hogy a termelők, feldolgozók és a szolgáltatást végzők profitja is a vidéken marad, így az a helyi gazdaságfejlesztés eszköze is.

Beszélt arról is: a gyümölcsültetvények telepítésének és korszerűsítésének támogatása, a mezőgazdasági termékek értéknövelő (ÉLIP), valamint a mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása szintén kapcsolódik a pálinkafőzéshez. A gyümölcsösök fejlesztésére – 2008-2011 között – mintegy 8,5-8,6 milliárd forintot kötöttek le a gazdálkodók. Az ÉLIP esetében ez a kötelezettségvállalási összeg: 6 milliárd, míg a mikrovállalkozások támogatására mintegy 556 millió forint volt.

Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend Egyesület elnöke, nagymester az MTI-nek elmondta az utóbbi tíz évben folyamatosan csökken Magyarországon az égetett szeszes italok fogyasztása. Ez alól kivétel volt a pálinka az utóbbi két évet kivéve. Hangsúlyozta: vissza kell állítani a pálinkaminősítés hitelességét, át kell tekinteni, korszerűsíteni a pálinkára vonatkozó szabályozást, és összefogást sürgetett a pálinkafőzésben érintettek között.