Pogányt is használná az új légitársaság?

Egy budapesti székhelyű légitársaságra szükség lenne, de nem biztos, hogy annak állami tulajdonban kell lennie – mondta Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési kérdésekben illetékes helyettes államtitkára a parlament sport- és turizmus bizottságának hétfői ülésén.

hirdetés

Hozzátette: a tárca külön üdvözölné azt, ha ez a társaság használná a sármelléki, debreceni és pécsi repülőteret is.

A bizottság tárgysorozatba vette és általános vitára is alkalmasnak tartotta Kovács Péter (Fidesz) javaslatát, amely a sport-huliganizmus elleni törvényt módosítja úgy, hogy a közbeszerzések elhúzódása miatt ne július 1-ig, hanem egy évvel később kelljen felszerelni a labdarugó stadionokat beléptető rendszerrel.

A turisztikai vendéglátás helyzetéről Zsarnóci Csaba, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára számolt be a bizottságnak. Az ágazat árbevétele tavaly 1 százalékkal csökkent, a szolgáltatás volumene pedig 2,1 százalékkal volt kisebb, mint 2010-ben. A foglalkoztatottak száma viszont 6 százalékkal, 163 ezerre emelkedett. A 18 ezer társas vállalkozásnak 31 százaléka volt nyereséges.

Arra a kérdésre, hogy a Malév csődje mennyivel veti vissza a beutazó turisták számát, a helyettes államtitkár a kezdeti, 5 százalékos becslést említette. Ez azonban jóval kisebb is lehet, miután az európai vonalakon gyorsan pótolták más társaságok a kiesett Malév-kapacitást – tette hozzá.

Az átalányadózás bevezetési lehetőségéről tájékoztatta a bizottságot Honyek Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium osztályvezetője. Ennek jelenleg két technikája működik: az egyik a falusi vendéglátásban, ahol évi 32 ezer forint egy-egy szoba adója, illetve amikor a bevétel meghatározott százaléka után kell csak adót fizetni.

Elmondta, miután az uniós szabályok szerint a kft.-k és az rt.-k beszámoló készítésére, illetve kettős könyvvitelre kötelezettek, az átalányadózás csak az egyszerűbb társaságoknál, illetve az egyéni vállalkozóknál jöhet szóba. Ezt engedik az uniós szabályok is, de csak szektor-semlegesen, legfeljebb az elismert költség aránya lehet más ágazatonként.
Két dolgot azonban nyilvánvalóvá tett az osztályvezető: a bevétel nyilvántartásáról, illetve az áfa megfizetéséről nem mond le az állam. Ezért nehezen elképzelhető a mai eva-hoz hasonló átalányadózás, amely a forgalmi adót is tartalmazza, a nyereségadó mellett.