Kalandra fel a Szársomlyóra!

Két, egymást követő hétvégén szakvezetéses túra vezet az 1944-ben védetté nyilvánított Szársomlyóra, hogy a kirándulók megismerhessék az itt élő különleges növény- és állatvilágot.

hirdetés

A ,,leg”-ek vidéke a baranyai Szársomlyó: hazánk legdélebbi hegyvidékének, a Villányi-hegységnek ez a legmagasabb (442 méter), 3,5 km hosszú és 1,7 km széles tömbje. Kopár sisakja miatt összetéveszthetetlen.

Egyik különlegessége, hogy a triász, a jura és a kréta időszakból származó mészkövek egymásra pikkelyeződtek ugyan, ám nem gyűrődtek meg. Azt viszont már a kedves olvasó belátására bízzuk, hogy minek tulajdonítja a hegy legömbölyített felszínét: a rétegek közé beszivárgó víz munkájának, vagy igazat ad a réges-régi legendának, hogy tudniillik egy világszép nagyharsányi leányra szemet vető ördög – hat pár fekete macskát fogván az ekéje elé – egyetlen éjszaka alatt fölszántotta a hegyet, csak hogy megszerezhesse magának a lányt. Mindenesetre aki már járt e mesés helyen, a saját szemével láthatta a domboldalba vájt mélyedéseket.

Sőt, azt is, hogy a hegy a mediterrán növények egyik utolsó hazai menedékhelye, s északi és déli oldala merőben más képet mutat, sőt, állatvilága sem szokványos: a hengeres fémfürkészt például itt fedezték fel.

Miként a Duna-Dráva Nemzeti Park honlapján olvasható, ,,a hegy biztonságot és védelmet nyújtó déli előtere már 3000 éve lakott terület, a római birodalom telepesei is emeltek itt várost. A csúcson az 1200-as évektől vár állt, ma már csak az egykori várfalak maradványai láthatók. Az itt élő és gazdálkodó rómaiak tették fejletté a máig meghatározó szőlőművelést, melyet a később betelepülő szláv, rác és német népcsoportok formáltak tovább. A térség gazdaságához tartozik az 1910-től intenzíven folyó mészkőbányászat.

A régebbi, keleti bányát 1967-től fogva a szobrászok vették birtokukba, művésztelepük a mai napig működik. A Szársomlyón botanikai ritkaságok élnek: területén 75 védett növényfajt találtak, közülük 4 faj kizárólag itt fordul elő. A hegy gerincén ritkás karsztbokorerdő társulás látható. Az északi oldalon található erdő aljnövényzetének érdekességei a szúrós és a lónyelvű csodabogyó, valamint az illatos hunyor. A sziklagyepeken fordul elő a hegy legféltettebb kincse, a fokozottan védett magyar kikerics. Ezt a növényt hazánkban sehol máshol nem találták meg”.

Ezért is szervez a Duna-Dráva Nemzeti Park két, egymást követő szombaton Kikerics túrát, melynek keretében február 4-én és 11-én kivételes alkalom nyílik a fokozottan védett, csak engedéllyel látogatható Szársomlyó földtani, növénytani, állattani és kultúrtörténeti értékeinek megismerésére, valamint a magyar kikerics felkutatására és lefényképezésére. A szakvezetéses túra hossza 5 km, időtartama 3 óra. A részvételi díj 700 forint, a részvételhez előzetes jelentkezés szükséges (Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, telefon: 30/326-9459, 30/377-3388, e-mail: evahorvath@ddnp.kvvm.hu, komlos@ddnp.kvvm.hu)! A részletekről a túra előtt néhány nappal kapnak értesítést az érintettek.

A szervezők már most felhívják a kirándulni vágyók figyelmét, hogy a túra helyenként sáros, majd sziklás terepen halad, mely csapadékos idő esetén csúszóssá válhat. Ezért fontos a kényelmes bakancs és az időjárásnak megfelelő túrafelszerelés. A kiránduláson mindenki saját felelősségére vesz részt.

A kikerics egy borcsalád emblémája lett 2005-ben, azóta a védett eredetű villányi borok címkéin felfedezhető e kecses virág stilizált rajza. A törékeny, kis méretű, 5-10 cm magas hagymás növény fehér, ívesen széthajló sziromleveleivel a hótakaró alól kandikál ki, hogy élénk zöld leveleivel egy kisebb virágmezőt alkosson.

Szársomlyó hegyének sziklás, délre meredő lejtőin érzi jól magát, 2-4 hétig virágzik. Magyarországnak ez az első növénye, amely törvény általi védettséget kapott. A Nagyharsány keleti határában fekvő lelőhely Magyarország legmelegebb dűlője, a Kopár felett terül el, télen és kora tavasszal díszlik. Virágzása a szőlőnek azt jelzi: közeleg a tavasz! Tudományos berkekből származó adat szerint a Szársomlyó hegyén 5000 magyar kikericstövet tartanak számon. E virág díszítette a magyar kétforintos pénzérme hátoldalát.