Tízmilliárdos csoda a Balokánynál

Bár még vannak hátra munkák, de már elmondható: új városrész született a Zsolnay-gyár egykori területén. A közel tizenegy milliárdos beruházásban öthektárnyi területen szépül meg a városrész.
Célegyenesbe fordult a Zsolnay Negyed kivitelezése – erről győződhetett meg az a több száz érdeklődő, aki részt vett az Európa Kulturális Fővárosa program keretében épülő kulturális központ bejárásán.

hirdetés

A három északi és kettő déli kapuval rendelkező, a 6-os úttal kettészelt központban már berendezkedett a Bóbita Bábszínház a volt DOZSO helyén, a Mattyasovszky Házban, a ZSYGA névre keresztelt Zsolnay Galéria is már hónapok óta várja a látogatókat itt. A rendkívül díszes szivarszobát és az Apostolos termet is magában foglaló épület, Zsolnay Vilmos volt lakóháza ad majd otthont a gyár- és családtörténeti kiállításnak. Itt működik majd az Eozin Art Café is. E háztól nem messze, a gyár legelső épületében lesz a Zsolnay mintabolt, a közelben az egykori virágházat pedig a Cirfandli Borház használja majd.

Mindeközben teljesen balesetmentes játszóhelyek is várják az ifjakat és a kisebbeket: a Bóbita déli lejtőjén, a Zsolnay Galéria tetején alakítottak ki játszóteret, a család által használt egykori teniszpálya helyén pedig streetball palánkokat helyeztek el. Helyreállították a volt babaházat is, így a gyermekek az iparos család egykori játékaival is játszhatnak.

Megtisztították a korábban gazzal benőtt „minaretet” is. E minaretre hasonlító díszt a volt jégverem bejáratához állították fel. Az oszlop egy bécsi gyár orientalista díszítésének készült, a másodpéldány maradt Pécsett. Hasonló okból lelhetőek fel a gyár területén lévő szfinxek, vagy az erdélyi Herkulesfürdő kútjának másolata.

Mint azt Merza Péter, a Pécsi Városfejlesztési Zrt. vezérigazgatója elmondta, egyfajta tárháza is a gyár a Monarchia-beli épületekre szánt alkotásoknak, amelyekből azért készült egynél több, hogy a megrendelő maga választhassa ki a neki leginkább tetszőt.
Szintén az északi oldalon található a rezidenseknek létrehozott szálló, ahol a negyedbe ideiglenesen beköltöző művészek dolgoznak, élnek majd.

A Pécsi Ifjúsági Központ – a rock kocsmával – szabadtéri koncerthelyszínt is kap: a már felújított Cifra kémény melletti teret vehetik birtokba a fiatalok. A környező épületek egyelőre üresen maradnak, a későbbiekben keresnek funkciót és bérlőket ide. Az elképzelések szerint a műemléki környezetben, a volt pirogránit kemencék mellett nemzetközi cégek ügyfélszolgálatai is működhetnének itt.

A zeneművészeti intézet négy emeleten működik: az egymástól akusztikailag elhatárolt próbatermeken kívül egy kétszáz fő befogadására alkalmas előadó is a muzsikusok rendelkezésére áll.

A déli részen található a Janus Egyetemi Színház, mellette pedig a parkolóház. A szomszédban a képzőművésznek tanuló egyetemi hallgatók termei és a kari könyvtár kapott helyet. Ezen épület is tartogat meglepetéseket: a ház déli részén, egy volt műhelynél gyönyörű Zsolnay-kerámiák és egy korlát látható. Ez utóbbinál pedig az is jól látszik, hogy a födém megsüllyedt, egy új szerkezetet építettek a kivitelezés során.

Az uniós támogatásból épülő 11 milliárdos pécsi Zsolnay Negyed Közép-Európa legnagyobb kulturális centruma lesz. Az öt hektáron elterülő központ novemberre készül el. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra volt területe valóban új élettel töltődhet meg.

Több százan vettek részt azon a nyílt napon, amely keretében még bejárhatták a pécsiek azokat a tereket is, amelyek később a nagyközönség szeme elől el lesznek zárva. Így juthattunk be a 6-os úttól északra fekvő, a Pécsi Tudományegyetem művészeti karának Zsolnay Negyedben található épületeibe.

A zeneművészeti intézet négyszintes, volt üzemterek átalakításával jött létre. Az ipari tevékenységre utalva a ház egy hatalmas, speciális rozsdás felülettel rendelkezik, az irodákat, próbatermeket úgy alakították ki, hogy azok akusztikailag teljes mértékben függetlenek legyenek egymástól. A negyedik szinten pedig kétszáz fős termet alakítottak ki, amely kisebb zenekari művek előadására alkalmas.

Ezt a művészeti kar doktori iskolájával kötötték össze, s e házban a kerámia tanszék hallgatóit láthatjuk a hatalmas üvegablakok mögött dolgozni.

Az északi területen, a Cifra kémény melletti téren található a Pécsi Ifjúsági Központ, amelyen már az utolsó simításokat végzi a kivitelező. A tér egyes épületeit egyelőre nem lakják be, ezeknek még keresik a funkciót. A ZSYGA nevet kapott közel ezer négyzetméteres galéria már működik – az éttermek, kávézók szinte már csak a bérlőikre várnak.

A negyed legpompásabb, gazdagon díszített házai mind a Zsolnay család otthonául szolgáltak. Ma az egyikben a Bóbita Bábszínház kapott helyet, a másikban a különleges Zsolnay-műveket bemutató Gyugyi-gyűjtemény látható, de a család- és gyártörténeti kiállítás is várja majd az érdeklődőket.

A negyedben több Zsolnay-mű másodpéldánya is megtalálható, melyek eredetije az Osztrák-Magyar Monarchia területén található városokban van. Így maradhattak meg Pécsett a szfinxek, az erdélyi Herkulesfürdőn lévő kút egy példánya, vagy a bécsi Zacherl-gyár egzotikus épületének minaretre emlékeztető formája.

A hatos úttól délre – az északi oldalról ez egy gyaloghídon át közelíthető meg – található a Janus Egyetemi Színház új teátruma, s a szintén volt gyárépületekből alakították ki a képzőművészetet hallgatók otthonát: a festők, szobrászok tanulnak itt.

Ez az épület pedig több különlegességet is tartogat. Mint azt a bejárást vezető Merza Péter, a Pécsi Városfejlesztési Zrt. vezérigazgatója elmondta, az épületnek teljesen új szerkezetet kellett építeni, hiszen a födém szemmel láthatóan is húsz-harminc centiméterrel megsüllyedt, s a csodaszép Zsolnay-korlátot meg kellett őrizniük a helyszínen. Szintén ugyanitt gyönyörű kerámiák sorakoznak a falon – egykor műhely volt itt.

Az, hogy megáll-e 11 milliárd forintból a beruházás, egyelőre nem tudni: a kivitelező konzorcium ugyanis a korábban nem várt pluszmunkák miatt jelentős többletforrást igényelt a várostól. Erről egy szakértőkből álló testület határoz majd döntnöki eljárás keretében.