Vonzó lett a tanárképzés

A köznevelésért felelős államtitkár szerint az idei felsőoktatási felvételi jelentkezések adatai alapján megfordulni látszik az elmúlt évek tanárképzést érintő negatív tendenciája.

hirdetés

Hoffmann Rózsa hétfőn Pécsen egy a tanárképzés megújításáról tartott konferenciát megelőző sajtótájékoztatón rámutatott, hogy amíg 2009-ben mindössze 114-en jelentkeztek természettudományos mesterképzésre, idén 675-en kérték felvételüket természettudományi tanári szakokra. “Ebben annak a visszatükröződését sejtjük, hogy a fiatalok megértették, ez olyan pálya, amire érdemes jönni” – mondta.

Az eseményen kiosztott sajtóanyagban szerepelt, hogy a természettudományi tanári szakok tekintetében első helyen 112-en jelentkeztek fizika, 86-an kémia, 148-an biológia, 176-an földrajz és 241-en matematika tanári szakra. A szakpárosításokat figyelve a legnépszerűbb magyar-történelem szakot, amelyen 94-en szeretnének tanulni, a matematika-fizika szakpár követi 79 jelentkezéssel.

Az államtitkár a tanárképzésre, különösen a természettudományi szakokra jelentkezők száma növekedésének okát a pedagógus-életpályamodellben és annak fontos részét képező jelentős fizetésemelésben, továbbá abban a Klebelsberg-ösztöndíjban is látja, melynek keretében havi 25 ezer, de egyes kiemelt természettudományi szakok esetében akár 75 ezer forint támogatást is kaphatnak a hallgatók.

Hoffmann Rózsa felidézte: a pedagógusképzésben az egyik fontos változás az, hogy ősztől visszaáll az egyciklusú, osztatlan, kétszakos rendszer. A képzés első három évében a szakterületi követelmény azonos, a harmadik végén szétválik az általános és a középiskolai tanárképzés. Az előző összesen 4+1, az utóbbi 5+1 évig tart, a gyakorlati idő a korábbi kétszerese, egy év lesz.

 

Az államtitkár indoklása szerint a változtatásokra azért volt szükség, hogy a pedagógusok is azonosulni tudjanak a mindenkori társadalomnak a köznevelés rendszerével kapcsolatban megfogalmazott törekvéseivel, és kiküszöböljék a Bologna-folyamatnak a tanárképzést negatívan befolyásoló hatásait. “A tanárképzés megújítására három éve készülünk. Reméljük, érzékelhető gyors, minőségi javulást eredményez majd a köznevelés rendszerében” – fogalmazott.

Hoppál Péter pécsi országgyűlési képviselő, a Fidesz szóvivője arról szólt, hogy a baranyai megyeszékhelyen nagy hagyománya van a pedagógusképzésnek és bízik abban, hogy a Pécsi Tudományegyetemnek ebben az új rendszerben is kiemelt szerep jut.

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) főigazgatója nagyívűnek nevezte az oktatási kormányzatnak a pedagógusképzést érintő koncepcióját és a pedagógus-életpályamodellt, amely az alapképzéstől végigköveti a tanárok pályáját.

Úgy vélte, ilyen, fontos szakmai kritériumokat tartalmazó rendszer nem készült az elmúlt időszakban, az OFI ezért is tartja támogatásra érdemesnek azt.

“Az osztatlan tanárképzés első pillanatban úgy tűnik, ha nem is fordulatot, de elmozdulást hozott a pedagógusképzés iránti érdeklődés tekintetében. Ha ilyen az első év, a kívánt fordulat is meglesz néhány éven belül” – fogalmazott Kaposi József.

A főigazgató hozzátette: Magyarországon is igazzá válik, hogy az oktatási rendszer a pedagógusok minősítésétől és minőségétől függ, és idővel a legjobb minősítésű és minőségű pedagógusok lesznek a pályán.