Ne hárítsuk a felelősséget, tegyünk mi magunk a saját egészségünkért!

Dr. Kiss István, a pécsi Orvosi Népegészségtani Intézet igazgatója, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (PTE ÁOK) „Your Life”-egészségprogramjának szakmai vezetője beszélt nekünk arról, hogy a megfelelő életmóddal miképpen előzhetjük meg az olyan, leggyakrabban halálos kimenetelű betegségeket, mint például az esetek csupán 15 százalékában gyógyítható tüdőrák, vagy a krónikus szívelégtelenség.

hirdetés

Kulcsfontosságú a prevenció

– Hadd kezdjem egy sokatmondó idézettel: „Nem azért kapáljuk a kertet, mert gazos. Hanem azért, hogy ne legyen gazos”, mondta A Lovasíjász című film főszereplője, a legendás Kassai Lajos. Ez azt jelzi, hogy a megelőzés szerepét máshol talán már jobban felismerték, mint tette azt az emberek nagy többsége, saját magával kapcsolatban. Holott mindenféle úton-módon ezerszeresen kimutatták, hogy az egészséget megőrizni könnyebb, és nem mellesleg sokkal kellemesebb is, mintha valaki megbetegszik, és aztán próbálják meggyógyítani. A koronavírus-járvány most azt is megmutatta, hogy hiába élünk a 21. században, messze nem vagyunk mindenhatók. Vannak olyan betegségek, mint például a tüdőrák, amiket még mindig nem tudunk 100 százalékosan gyógyítani, sőt. Viszont az ilyen krónikus problémák nagy többsége megelőzhető. Éppen ezért mindenkinek megéri a prevencióba időt és energiát fektetni – emelte ki a szakember.

Mitől leszünk betegek?

Mint Kiss István mondta, azt szinte mindenki tudja, hogy a tüdőrák kialakulásánál főszerepet játszik a dohányzás, viszont bőven akad olyan is, aki magas kort élt meg, holott egész életében hódolt ennek a káros szenvedélynek. Mivel mi, emberek hajlamosak vagyunk azt látni, amit szeretnénk, ezért abból indulunk ki, hogy nem járhatunk úgy, mint az a többezer daganatos beteg, aki a cigarettázás miatt hal meg az onkológián és a sebészeten – vélekedett az intézetigazgató.

Szerinte tehát jobb, ha időben teszünk saját egészségünkért, még mielőtt kiderülne, hogy a füstben is vígan élők közé, vagy a daganatra hajlamosak csoportjába tartozunk. Nem lehet ugyanis elég korán elkezdeni odafigyelni magunkra, sőt gyermekeinket is erre tanítani, fogalmazott.

– Azzal is a legtöbben tisztában vannak, hogy a daganatos betegségek másik legfőbb okozója a helytelen táplálkozás. A külső, befolyásolható – vagyis nem örökletes – kockázati tényezők közül ez a legerősebb, mely legtöbbször az elhízáson keresztül hat. Ez arra vezethető vissza, hogy többet eszünk, mint amennyit a fizikai aktivitásunk miatt szükséges lenne. A táplálkozástudomány ugyan folyamatosan változik, de a rákkutatás legújabb állása szerint például a húskészítmények a daganatkeltő hatása igen magas – fogalmazott az orvos.

Három fő elem az egészségmegőrzésben

Ha az ember csupán néhány apró lépést betart, máris rengeteget tett annak érdekében, hogy elkerülje a súlyosabb egészségügyi problémák, mint például a szív- és érrendszeri betegségeket, melyek hazánkban vezető haláloknak számítanak. Lássuk, mik ezek Kiss István szerint.

– Az emberek hajlamosak mindenféle csodaszert keresni, illetve mást – mint például a most állandóan előtérbe kerülő környezetszennyezést, ami nyilvánvalóan rossz, de kevesebb esélyünk van egyénként tenni ellene, mint odafigyelni a saját életmódunkra – felelőssé tenni rossz egészségi állapotukért. Holott csupán néhány szokásuk megváltoztatása segítene, elég három tényezőt figyelembe venni: táplálkozást, fizikai aktivitást, dohányzást – vélekedett a szakember.

Mint megtudtuk, a tudomány jelen állása szerint a már említett táplálkozás, azon belül is az energiabevitel és a telített zsírok fogyasztásának csökkentése a kulcs, ezek mellett a megfelelő élelmirostbevitel és a zöldség-gyümölcsfogyasztás. Ez utóbbiról elmondhatjuk, hogy legalább napi 400 gramm lenne az ideális a szakemberek szerint. A szükséges energiabevitel és a fizikai aktivitás közötti egyensúlyt mutatja például a testtömegindex, ami testtömeg osztva a testmagasság négyzetével (kg/m2). Optimálisnak tekintjük ezt az értéket 18,5 és 25 között.

A második helyen a mozgás szerepel, erre nagyon konkrét ajánlások vannak a betegségmegelőzéssel kapcsolatban: heti legalább 150 perc közepes nehézségű – vagyis a maximális pulzusszámunk 70 százalékát igénybe vevő – fizikai kardióaktivitást kellene mindenkinek beiktatnia, de még jobb, ha ez 300 perc körül van. A maximális pulzusszámunk közelítőértékét legkönnyebben úgy számolhatjuk ki, ha az életkorunkat kivonjuk 220-ból. A heti 5 órát egyébként akárhogy feloszthatjuk, a lényeg, hogy minimum 10 perc folyamatos mozgás legyen egy egység. Emellett heti kétszer végzett izomerősítő edzés beiktatása optimális.

Ha pedig mindezek mellett abbahagyjuk az örök mumusként kezelt dohányzást is, gyakorlatilag szinte biztosan jó esélyünk van az egészségesebb életre.

(x)