Magyarországon egy ember évente átlagosan 1,4 tubus fogkrémet és kevesebb mint egy darab fogkefét használ el. A helyzet nem túl rózsás, ám fontos megemlíteni, hogy az sincs könnyű helyzetben, aki szeretne tenni fogai egészségéért. Könnyen selejtesnek érezhetjük magunkat, ha nincs a tulajdonunkban legalább ötféle fogkrém, háromféle szájvíz és fogselyem. De mi az, amire valóban szükség van?
Súrolni, súrolni, súrolni
Fogunk és szánk egészségének megőrzése érdekében a legalapvetőbb eszköz a fogkefe. Használatának célja az ételmaradék, lepedék és bizonyos elszíneződések eltávolítása, ezáltal a fogszuvasodás és az ínygyulladás megelőzése.
A mai világban azonban még ennek az egyszerű eszköznek a kiválasztása sem könnyű feladat. Laikusként igencsak elveszettnek érezhetjük magunkat a különböző színek, típusok és fellengzős megnevezések között. És akkor az árakról még nem is beszéltünk.
– A fogkefe minősége és ára között nem feltétlenül van összefüggés. A lényeg az, hogy megfelelő kialakítású legyen. A leghatékonyabb lepedékeltávolítás a kis fejű, legömbölyített sörteszálú, „medium” erősségű kefével lehetséges – mondja dr. Süle Titanilla, fogszakorvos.
Mivel a sörték egy idő után felpuhulnak, károsodnak, 2-3 havonta javasolt a fogkefék cseréje. Egyes gyártók ezért indikátor (kék színű) sörtecsomókat alkalmaznak, melyek elszíneződése, kopása (fehér) jelzi a csere esedékességét – teszi hozzá a szakember.
Gyermekeknél fontos szempont, hogy az életkornak megfelelő méretű kefét válasszunk, melynek feje kicsi, lekerekített, a sörtéi puhák, nyele csúszásgátló és könnyen megmarkolható. Az első tejfogacskák előtörésekor el kell kezdeni a fogmosáshoz szoktatást, természetesen eleinte az édesanya súrolja kicsi fogát, legalább két percig.
A fogkefe márkáján és árán tehát nem érdemes sokat vacillálni. Még az eszköz minőségénél is fontosabb ugyanis a fogmosási technika és időtartam. Ne súroljuk túl erősen, körkörös, az ínytől indulva felfelé seprő mozdulatokkal végezzük naponta legalább kétszer.
[youtube url=”http://www.youtube.com/watch?v=fe4qy8BKCLw” width=”670″]
Csodakrémek?
A fogkrémek népszerűsítését tekintve pont ugyanaz, vagy talán még rosszabb a helyzet, mint a fogkeféknél. A gyártok időről-időre újítani akarnak valamit, a potenciális vevők figyelmét más és más fantázianevekkel, illetve reklámokkal próbálják felkelteni.
Pedig az átlagos fogkrémek elsősorban dörzsanyagokat, oldószert, ízesítő- és illatanyagokat, valamint fluoridot és kémiai anyagokat tartalmaznak. Túl nagy csodára nem kell számítani, egyedül a fluoridtartalom üzenhet valamit a számunkra.
Gyermekeknél például kifejezetten fontos szempont a fluorid életkor szerinti megfelelő adagolása.
Speciális és ezáltal drágább fogkrém csak abban az esetben szükséges, ha például fogágybetegség vagy fognyaki kopás áll fent a páciensnél – mondja dr. Süle Titanilla.
Szájvíz: igen vagy nem?
Az úgynevezett kozmetikai célra használható szájvizek szerepe nem igazán jelentős: kellemes szájízt, friss leheletet biztosítanak, de csak kevéssé akadályozzák a lepedék lerakódását. A terápiás szájöblítők ezzel szemben fertőtlenítő hatással rendelkeznek, a fogfelszínhez is kötődni tudnak, és hosszantartó hatást eredményeznek. Utóbbiak használatára azonban jellemzően akkor indokolt, ha a fogmosás művelete akadályozott, illetve terhesség alatt a terhességi ínygyulladás megelőzésére, esetleg egyes immunrendszert gyengítő betegségek esetén.
– Fontos megjegyezni, hogy a szájvizek csökkentik ugyan a baktériumok számát a szájüregben, de nem helyettesítik a fogkefével történő fogmosást – így a szakorvos.
Erről nem hallunk a reklámokban
Sajnos valamiért a fogselyem használatára buzdító reklámok nem lepik el a televíziót. Pedig ez a legfontosabb kiegészítő eszköz. A hagyományos módszerekkel ugyanis nem lehet maradéktalanul megtisztítani a fogak egymás felé tekintő felszíneit, és erre sem az elektromos, sem a speciális sörteszálú fogkefék, sem a szájvizek nem jelentenek tökéletes megoldást. Különösen nagy jelentősége van a fogselyem használatának akkor, ha a fogak nem szépen sorban, hanem rendezetlenül, elfordulva állnak egymáshoz képest.
[note note_color=”#18609f” text_color=”#ededed”]Hogyan használjuk?
– heti kétszer-háromszor
– a fonalat óvatosan vezessük a fogak közé, az itt található kis háromszög alakú ínyterületet ne sértsük fel
– egy fogközbe mindig kétszer kell bevezetni a fogselymet úgy, hogy közben egyszer az egyik, majd a szomszédos fog felületéhez feszítjük.
– akiknél a fogközök megnyíltak és a fogak között nagyobb távolságok alakultak ki, a fogselyem már nem elegendő a tisztításra, ebben az esetben interdentális kefék (fogköztisztító kefe) használata ajánlott. Ezek a kisméretű kefék az üvegmosó kefére emlékeztető formájúak és a fogközökbe direkt bevezetve hatékony lepedékeltávolítást tesznek lehetővé.[/note]
Fontos kiegészítő eszköz még a cukormentes rágó, hiszen azon túl, hogy tisztítja a fogakat és kellemes leheletet biztosít, a nyáltermelés stimulálásával az egészséges ph-t is helyreállítja.
[note note_color=”#e03334″ text_color=”#efebeb”]Felejtsünk el!
Nem ajánlott a szájzuhany használata, mivel egy meglévő ínybetegség esetén a tüneteket súlyosbíthatja azáltal, hogy a baktériumokat és a lepedéket az íny alá préseli, így akár súlyos gyulladás és tályog is kialakulhat – figyelmeztet a szakember. [/note]
Sajnos a rendszeres és alapos fogmosás sem menti meg a pácienst a félévente szükséges fogorvosi kontrollvizsgálattól, hiszen a fogak és a szájüreg egészsége hosszú távon csak így őrizhető meg! Amennyiben fogmosáskor gyakran ínyvérzést, érzékenységet tapasztal, keresse fel kezelőorvosát.
