Nem véletlenül fontos minden olyan lépés, ami azt célozza, hogy minél több gyerek szülessen Magyarországon. Megnéztük, hogy miként alakult a születésszám az elmúlt évtizedekben.
Hétpontos akciótervet jelentett be vasárnapi évértékelőjén Orbán Viktor miniszterelnök, aminek kapcsán az eddigiek után újabb személyijövedelamadó-kedvezmények, a csok kiterjesztése, sőt a nagycsaládosok számára autóvásárlási támogatás is igényelhető. Részletesen ITT számoltunk be az új lehetőségekről.
Legutóbb 40 éve fordult elő, amit most az Orbán-kormány tűzött ki célul, hogy többen születtek Magyarországon, mint amennyien meghaltak. Rövid távon az elöregedés és a halálozásoknak a születésekhez való aránya okozhatja a legnagyobb problémát az országban, amit nyilvánvalóan csakis a gyerekvállalási kedv fokozásával lehet megoldani.
Mi is történt anno, a Ratkó-féle baby boom alatt?
A hetvenes évek demográfiai hullámát egy radikális, de népességnövelő csomaggal kötik össze, melyet az akkori népjóléti miniszter, Ratkó Anna dolgozott ki. Ekkor vezették be az agglegényadót, az abortusztilalmat, a megemelt családi pótlékot, az ingyen kelengyét, illetve a meghosszabbított szülési szabadságot. Az ebben az időszakban született Ratkó-gyerekeket (1. baby boom) huszonpár évvel később követték a Ratkó-unokák (2. baby boom), látványos javulást hozva a demográfiai adatokban.
A 444.hu írt arról, hogy a Ratkó-unokák az ezredfordulóra értek abba a korba, hogy maguk is gyereket vállaljanak, de a harmadik nagy boom nem következett be, a születések száma csak kis hullámokat vetett, majd bekövetkezett a gazdasági világválság, ami nyilvánvalóan még jobban rányomta a bélyegét a születések számára.
Ha a lenti grafikont megnézzük, jól látszik, hogy a válságig a kétgyerekes házas nők voltak a legtöbben, őket pedig az egy gyereket nevelők követték. A háromgyerekesek alig fele annyian voltak, míg a háromnál is több gyerekes szülők száma jóval százezer alatti volt, aminél a gyermektelen anyák arányszáma is jóval magasabb. Az arányok egyébként a korábbi évtizedekben a KSH adatai alapján készült grafikon szerint jóval kiegyenlítettebbek voltak.
Ha a baranyai és pécsi adatokat elemezzük, az látszik, hogy a Ratkó-korszak előtt is sokkal magasabb volt a csecsemők születési száma, mint manapság. Természetesen itt is volt a 70-es években baby boom, majd drasztikus csökkenés látszik a lenti diagramon. Míg a gyerekszám a 2000-es évek előtt a megyében még 5000 és a városban 2000 körüli volt, mára majdnem fele annyi baba születik.
Még részletesebben, a válságig a pécsi gyerekszületések száma 1300 és 1500 közötti volt, majd folyamatosan csökkenni kezdett. 2016-ban negatív rekord állt be, csupán 1091 baba látta meg a napvilágot a városban. Ugyanez megyei szinten is igaz, míg 2000 és 2011 között a kisbabák száma 3500-3800 között, tavaly már csak 3082 volt. Az biztató ugyanakkor, hogy némi javulást már lehetett tapasztalni 2017-ben.
A házasságkötések száma viszont Pécsett és Baranya megyében is emelkedett az utóbbi évek mélypontjához képest. Valószínű, hogy ez a mélyrepülés is a válságnak volt köszönhető, hiszen a lakosság nagy részének nem volt pénze arra, hogy nagy lakodalmat üljön. Azt jól mutatja viszont a grafikon, hogy lassan a 25 évvel ezelőtt jellemző házasulási kedv is visszatér.
