A nemzetiségek jelenléte Magyarországon meghatározó, de vitathatatlanul itt élnek a legtöbben. A városban tavaly összesen tíz nemzetiségi önkormányzat működött, ez országos szinten kiemelkedőnek számít. Rovatunkban most olyan nőket mutatunk be, akik nemcsak büszkék származásukra, de aktívan tesznek is örökül kapott hagyományaik fennmaradásáért.
Matoricz Tekla
Idén végzett a PTE BTK szociológia szakán, most kulturális mediáció szakra jelentkezett, emellett a Magyarországi Német Fiatalok Közösségének elnökeként dolgozik.
Tekla kettős nemzetiségű, édesapja révén magyarországi horvát, édesanyja felől pedig német származású. Szerencséjére szülei rendkívül következetesek voltak nyelvtanulás terén, így a pécsi lánynak gyakorlatilag három anyanyelve van, magyarul, németül és horvátul is folyékonyan kommunikál.
Elmondása szerint fontosak számára a tradíciók mindkét részről, de a hagyományokat főként anyai oldalról ismeri, mivel német nemzetiségi iskolába járt. Nagy vágya továbbá, hogy szert tegyen népviseleti ruhákra is, amelyeket bizonyos alkalmakkor szívesen viselne.
Jelenleg a Magyarországi Német Fiatalok Közösségének vezetőjeként tevékenykedik. Programjaikkal az ország különböző pontjain élő német származású fiatalok közti kapcsolattartást, összetartásra igyekeznek elősegíteni. Az egyesület lehetőséget és platformot teremt arra, hogy megismerjék egymás hagyományait – melyek szinte falunként változnak – egyfajta tapasztalatcsere jöhessen létre közöttük.
Habár rokonaik egyik országban sem élnek már, Horvátországba, Vis szigetére minden évben ellátogatnak családilag.
Egri-Tziotziosz Szófia
Kétgyermekes édesanya, a Pécsi Görög Nemzetiségi Önkormányzat képviselője.
Nagyszülei háborús menekültként érkeztek Magyarországra, édesapja Budapesten született, itt ismerkedett meg Szófia édesanyjával. A pécsi lány családjában ma már nem beszélik aktívan a görög nyelvet, ám amíg a nagyszülők éltek, addig Szófia folyékonyan beszélt görögül, a későbbiekben pedig önszorgalomból igyekezett szinten tartani tudását.
A nyelv mellett náluk a tradíciók és szokások kerültek előtérbe az évek során. Teljesen beleivódtak a mindennapjaikba, például a gasztronómia szintjén. A Pécsen élő kis görög közösséggel együtt rendszeresen megülik nemzeti ünnepeiket, táncházakat tartanak, vagyis ápolják a kultúrát. Szófia tagja a Pécsi Görög Nemzetiségi Önkormányzatnak, így aktívan kiveszi a részét a közösség összetartásában.
Két kislánya keresztnevében és vezetéknevében is továbbviszi a nagyszülői örökséget. Elena és Zoi Szófia családnevét is megkapta, de a pécsi anyuka a nyelvet is szeretné megtanítani gyermekeinek.
A híres görög temperamentumnak is sikerült átívelnie a generációkon, a családban mindenkinek egyel magasabb fokozatra van tekerve a hangereje, mint egy hagyományos magyar családban.
Trubics Lilla
A pécsi Tanac Néptáncegyüttes tagja.
Lilla mindkét szülője magyarországi horvát, így a nyelvet gyerekkora óta folyékonyan beszéli, nagyszüleivel kizárólag horvátul társalog. Az óvodát és az iskolát pedig a pécsi Miroslav Krleza Horvát Iskolaközpontban végezte el. Nagyon büszke kettős identitására, ami szerinte óriási előny, hiszen sokkal gazdagabb, színesebb ezáltal az élete, illetve rugalmasan áll dolgokhoz, a változásokhoz, nincs annyira röghöz kötve. Egyetemi éveit például Zágrábban töltötte, az ottani bölcsészkaron végezte el a horvát-magyar szakot.
Édesapja még most is néptáncol, így Lilla számára sem lehetett kérdés, hogy elsős gimnazistaként folytatja a családi tradíciót. 2004 óta a pécsi Tanac állandó tagja.
Magyarországi horvátként zárt közösséget alkotnak, vagyis szokásaik, ünnepeik részleteiben eltérnek mind a magyar, mind a horvát hagyományoktól, szinte külön kultúrával rendelkeznek, karácsonykor például pénzt tesznek a terítő és szalmát az asztal alá.
A pécsi lány számára nagyon fontos, hogy továbbvigye a horvát hagyományokat, és megőrizzen valamit a magyarországi horvátok kultúrájából. Szeretné, ha későbbi munkája során is ezt a nemes célt szolgálhatná.
