Ingyen kaphatunk második szakmát

Keveset gyakorolhattak eddig

A parlament hamarosan dönthet a szakképzés átalakítására vonatkozó kormányjavaslatokról. Ezek lényege, hogy jelentős könnyebbséget adnának a szakképzésben és a duális képzésben részt vevők – a tanulók, az oktatók és a cégek – számára. További esélyt kaphatnak azok, akik a már meglévő mellé további szakképesítést szeretnének szerezni. A Baranya megyei fejlesztési és képzési bizottság elnöke szerint támogatandók a szakképzés átalakítására vonatkozó elképzelések, bár a nyugat-európai országok bérszínvonalát sosem fogjuk tudni elérni.

hirdetés

Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára szerint a kormány főként a bürokrácia csökkentésével és a célzott támogatások növelésével segítene az érintetteken. A cégeknek ezentúl nem kell pályázniuk a forrásokra, a szakképzési hozzájárulást automatikusan visszatérítik azoknak a cégeknek, amelyeknél lehetőség van a tanulók gyakorlati képzésére.

Jónak tartja mindezen elképzeléseket Kleisz Zoltán, a Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság elnöke. A szakember szerint ugyanis meg kell állítani a rendszerváltás után kialakult trendet, amely nagyfokú szabadságot adott az oktatásban részt vevők számára.

– Korlátozni és szabályozni kellett volna, hogy az egyes szakterületekre és képzésekre hányan jelentkezhetnek, nem pedig engedni azt, hogy mindenki azt tanuljon, amit akart. Ha végignézzük, hogy milyen felsőfokú képzések indultak az elmúlt évtizedben, akkor láthatjuk, hogy mennyire életidegen volt a rendszer. Most jó az irány, de meg kell találni azt az egyensúlyt, hogy hány főt engedjünk a felsőfokú szakképzésbe és mennyi főt kell megtartani középfokon.

munka, gazdaság, gyakorlat, tanuló1
Ha minden jól megy, a második szakmát ingyen szerezhetjük meg

Kleisz úgy látja, hogy nem a szakemberhiánya gond, hanem általánosságban elmondható, hogy hiány van jó szakemberekben.

– Hiányoznak a jó hozzáállású, a munkájukat rendesen végző szakemberek. Egy szakmunkás nem azért dolgozik rosszul, mert kevés a fizetése, hanem mert rossz a hozzáállása. Ennek ellenére sok olyan terület van, ahol az alacsony bér ellenére a munkavállalók normálisan végzik a dolgukat – mondta az elnök, utalva például a mentősökre vagy az óvónőkre.

Baranyára tekintve a képzési bizottság vezetője hangsúlyozta, hogy nálunk elsősorban a gépész és a műszaki villamossági szakmában van munkaerő-probléma, aminek csak az egyik oka a külföldre távozók sokasága. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a másik okot, a nagy autógyárak (Audi, Mercedes), valamint a főváros elszívóerejét sem.

– A megyei gépipari klaszter minden cége munkaerőhiánnyal küzd, ami akadálya a fejlődésnek. Paradox, hogy ennek ellenére hatalmas a munkanélküliség, ugyanis a piacon lévő emberi erőforrás vagy nem megfelelő végzettségű, vagy nem megfelelő hozzáállású.

Tovább rontja a helyzetet, hogy Baranyába az elmúlt évekig nem nagyon érkezett külsős munkahelyteremtő beruházás. A más régiókkal szembeni közel húszévnyi lemaradást sosem fogjuk tudni behozni, értékelt a szakember.

Hozzátette, bizonyos, hogy a következő években a magyar – és a baranyai – gazdaság nem fog tudni versenyezni a nyugat-európai bérszínvonallal.

– Illúzió azt gondolni, hogy 25 évvel a rendszerváltás után akár csak megközelíthetjük ezeket a béreket, ráadásul nemcsak a bérekről van szó, hanem arról is, hogy nem közelítjük meg az ottani termelési hatékonyságot és a technológiai színvonalat sem. Kelet-Németországban még mindig átlagosan 30 százalékkal alacsonyabbak a bérek, mint Nyugat-Németországban. Tudomásul kell venni, hogy az erős gazdasággal rendelkező országoknak – mint például Ausztria, Németország – mindig lesz elszívóhatásuk. Mi is tudjuk, hogy nem minden tanulónkat fogjuk tudni megtartani – mondta a Matro Kft. ügyvezetőjeként is tevékenykedő szakember.

[box title=”Mennyi az annyi?”]Néhány, hiányszakmának számító munkakörben jelenleg a következő bruttó átlagbéreket lehet keresni: ács 137 319 Ft; eladó 126 622 Ft; húsipari termékgyártó (hentes) 158 363 Ft; géplakatos 167 390 Ft; hegesztő 173 228 Ft; kőműves 153 872 Ft; villanyszerelő 169 905 Ft; cukrász 133 531 Ft; CNC programozó 224 667 Ft. [/box]