Érettségizők: Csábít-e a külföld?

Bátorság kell hozzá és tudás

Több mint kétezer diák érettségizik ezekben a hetekben a pécsi középiskolákban. Sokan persze továbbtanulnak, de vannak, akik a munkát választják. Vajon gondolkoznak-e külföldi munkavállaláson? Ha igen milyen papírral lehet kint boldogulni? Vagy nem is érdekes a külföld a mai 18-20 évesek számára? Erre voltunk kíváncsiak.

hirdetés

Az országos média napról napra azt a látszatot kelti, hogy fiatalok, már érettségizettek tömegei hagyják, hagyhatják el az országot a következő napokban. A megállapítást lehetetlen bizonyítani, hiszen nincs statisztikai adat, kimutatás, amellyel meg lehetne alapozni a tendenciával kapcsolatos megjegyzéseket.

A félelmek szerint idén az eddigieknél is több 18-20 éves tanuló mehet külföldre, mert a vélekedések szerint itthon nem talál munkát, az egyetemek államilag dotált képzéseire pedig nem jutnak be. Több középiskolát és tanulót megkeresetünk, Pécsett vajon valós veszély-e az elvándorlás.

Öt megkérdezett szakiskolából, gimnáziumból viszont egyedül a Pécsi Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakközépiskolánál mondták lapunknak azt, hogy sokan választják a külföldi munkavállalást, miután végeznek.

Nem ballagnak el Pécsről…

– Nálunk ez érthető is, hiszen a cukrászok, felszolgálók, szakácsok Nyugat-Európában kelendőek. A nálunk végzettel fele itthon marad, másik fele viszont külföldre megy. Sokan már a gyakorlatukat is Ausztriában, Németországban szerzik meg, így kapcsolatokkal rendelkeznek, tudják, mire számíthatnak – mondja Simon Zsolt, az intézmény helyettes vezetője. Ezzel együtt sem mennek érettségizőik egyenesen külföldre, a papírt megszerzők kilencven százaléka még további szakképzésre a suliban marad; csak ezt követően próbálnak szerencsét – általában először itthon.

Azt gondolhatnánk, hogy a jó nyelvismerettel rendelkezők is rögtön fogják a cókmókot a ballagás után, de ez nincs így.

– Bár hatvan végzősünk többsége két nyelvvizsgával rendelkezik, a németet felsőfokon beszéli, az érettségizők szinte mindegyike itthon, nagy részük Pécsen tanul tovább. Egyetlen diákunk német ösztöndíjjal tanulhat, s páran Bécsújhelyen járnak majd felsőoktatási intézménybe, de ez minden. A többiek maradnak – mondja Englenderné Hock Ibolya, a Kocha Valéria Gimnázium igazgatója.

Magasi András, a Babits első embere is arról számolt be, hogy végzőseik zöme a hazai intézményekben tanul tovább. – Nem jellemző, hogy érettségi után külföldre mennének hallgatóink – mondja. Szerinte legfeljebb egy-két diákot foglalkoztathat a gondolat, de egyelőre ők sem gondolják komolyan a dolgot.

Ignácz István, a Gandhi igazgatóhelyettese azt mondja: náluk a tendencia inkább az, hogy többen mennek dolgozni érettségivel a zsebükben, mint korábban. Hatvanegynéhány végzősük közül a többség így is továbbtanul, méghozzá itthon. – Elvétve volt példa arra, hogy tanulónk külföldre ment, de azokban az esetekben is inkább komplett család költözéséről volt szó – mondta a vezető.

Gergely Éva, a Radnóti igazgatóhelyettese azt mondja, nyolcvan végzősük közül szinte mindenki marad 13. és 14. évfolyamon, OKJ-s képesítést szereznek így. Ezt követően a legtöbben egyetemre, főiskolára mennek általában. A kinti munkákat keresők száma náluk is rendkívül elenyésző – mondta.

Több tanulót is megkérdeztünk az ügyben. Egyikük összefoglalója tükrözi talán legjobban a képet.

– Programok szervezésében is részt veszek az iskolában, így a végzős osztályokba járókat jól ismerem, ráadásul szabadidőmben táncolok is, így sok diákot ismerek. A mai érettségizők jó része szerintem a biztonságot keresi, ezért legtöbben itthon maradnak, s ha nem megy másképp, akár fizetős szakokra is jelentkeznek inkább. A külföldi munkavállalás inkább a huszonéveseket foglalkoztatja – mondta lapunknak a tizenkilenc éves Éva, aki a PTE-folytatja.

[frame]

Tárki: Nincs is tömeges magyar kivándorlás

Az uniós csatlakozás utáni években megnőtt mind a munkavállalási, mind a tanulási célú migráció, ennek ellenére korántsem beszélhetünk új magyar exodusról, hiába sugallja ezt a közbeszéd és a média – áll a Tárki jelentésében. A kivándorlás a régiós átlag alatt van, s a magyar migráció növekedése sokkal kisebb, mint a legtöbb posztszocialista országé – állítják a kutatások.

[/frame]

  • Antibá

    És ennek a blődségnek itt mi köze van az érettségiző gyerekekhez? Ne trollkodjunk itt kérem.

  • civilek P. Zs. ellen?

    A Patacs – Rácváros Egyesület közleményben reagált arra, hogy Páva Zsolt a napokban befizette az egy eurós vételárat a Suez Pécsi Vízmű részvényeiért. A civilek szerint Pécs egy következmények nélküli város.

    “Az egy eurós kampányfogásos befizetése után Páva Zsolt, Pécs Megyei Jogú Város polgármestere egy újságíró kérdésre, miszerint: “mit szól ahhoz, hogy többen is feljelentést tettek a Vízmű-ügy lezárása miatt” – azt válaszolta: “ha valakik bűncselekményt látnak egy, a városnak jó megállapodásban, akkor lelkük rajta” – áll a civil szervezet közleményében.
    A Patacs – Rácváros Egyesület emlékeztetett rá: maguk is megtették a feljelentést. “Természetesen a Patacs – Rácváros Egyesület üdvözli, hogy a pécsi víz pécsi kézben van” – tették hozzá, kiemelve, hogy nem bűn volt, hanem hiba abból kiadni. “Az, hogy pécsi kézből kikerült és a franciák talicskázhatták ki a hasznot Pécsről, többek között Páva Zsolt lelkén is szárad. Némi köze volt akkor is a városvezetéshez” – így a közlemény.

    Leszögezték: egyesületük számára a Tettye Forrásház sokkal szebb név, mint a Suez, ám azt, hogy mit nyertek ezen a pécsiek, elég megnézni a számlákon. Az inflációt jóval meghaladó mértékben emelkedett a szolgáltatás ára, és ezért sem a Tettye a felelős. “Ha a csökkenés negatív irányú lett volna, nem tettünk volna feljelentést. Mert most nem talicskázik senki” – így az egyesület.

    A szervezet feltette a kérdést Pécs fideszes polgármesterének, hogy tudna-e valaki egy olyan szerződést mutatni, amit az elmúlt 23 évben Pécs városában kötöttek, hogy az a város érdekeit, tehát a pécsiekét szolgálja. A szervezet utal arra, hogy Páva négyéves regnálása alatt sem sikerült, szerintük elég minden idők legszigorúbb beruházására” a város főterének felújítására gondolni.

    “A polgármester úr erősen” kampány ízű” fogása és fellengzős nyilatkozata is abban a hitünkben erősít meg bennünket, hogy a pécsi politikában is az erőszak és a kíméletlenség, az ellenfél kíméletlen gyűlölete nagyobb érdem, mint akár a saját városunk érdekeinek szolgálata, a demokratikus értékek védelme. Valamint abban is, hogy Pécs továbbra is következmények nélküli város” – jelentette ki az egyesület.