Hogy a borzalmak többé ne történhessenek meg

Sokkoló festményeket láthatunk itt

A roma holokauszt 72. évfordulójának alkalmából a tragédia feldolgozásában fontos szerepet játszó emlékkiállításnak ad otthont a Rácz Aladár Közösségi Ház. A roma művészek alkotásait felvonultató tárlat megnyitóját kedden tartották.

hirdetés

Augusztus másodika a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg ezen a napon a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban néhány óra alatt több mint 3 ezer romát gyilkoltak meg. Az évforduló alkalmából Pécsen, a József utcában található Rácz Aladár Közösségi Házban nyílt meg a tragédiára emlékeztető kiállítás, amelyen számos roma művész alkotása állít hű emléket az elhurcolt és kivégzett magyarországi romáknak.

"Emlékezni és emlékeztetni kell"
“Emlékezni és emlékeztetni kell” – Őri László és Kosztics István 

A kiállítás megnyitóján Őri László alpolgármester elmondta, hogy a város a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesülettel közösen már több mint két évtizede dolgozik a romák társadalmi felzárkóztatásának és kulturális identitásuk megőrzésének folyamatos fejlesztésén, hiszen az ilyen lépéseket szorgalmazó kormányzati program eszméjével Pécs is egyetért. Jó példa erre – folytatta – az évek óta fejlesztett és támogatott Gandhi Gimnázium, ahol a pécsi roma diákok kulturális és társadalmi identitásának fejlődését segítik, amelynek része a roma holokauszt feldolgozása is.

Sokkoló festményeket láthatunk itt
Sokkoló festményeket láthatunk itt

Az alpolgármester kifejtette, hogy a holokauszt után kevés olyan dokumentum és elbeszélés maradt fent, amelyek hűen tükröznék azt, hogy mi történt ekkor a magyar roma közösséggel. Éppen ezért fontosak az olyan kiállítások is, mint például a holokauszt-emléktárlat, amely ha megrázóan is, de emlékeztet a haláltáborok szörnyűségeire. A kiállításon látható művek alkotói sajátos, személyes látószöget alkalmazva látnak és láttatnak – mondta Őri László –, amelynek nem csupán a trauma feldolgozásában van szerepe, hanem abban is, hogy felhívják a látogatók figyelmét arra, hogy ilyen borzalmak ne történjenek a jövőben. Az emlékezés helyszíne ez a tárlat, akárcsak a 2004-ben felállított, roma holokausztról szóló emlékmű, amely a Lánc utcai rendelőintézet előtt található – mondta az alpolgármester.

Fontos, hogy a fiatalok figyelmét is felhívják
Fontos, hogy a fiatalok figyelmét is felhívják

Kosztics István, a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy a megyéből is több ezer roma származású ember lelte halálát a második világháborúban koncentrációs táborokban, a táborokba szállított magyar romák száma meghaladta a 30 ezer főt. A romák deportálására viszonylag későn került sor – mondta –, ezért főként az ország nyugati és északi részéről vitték el a cigányokat. A pécsi romákat a vasútállomástól keletre található kis állomáson vagonírozták be. A komáromi várat alakították át gyűjtőtáborrá, ahol a hazai romákat összegyűjtötték, innen viszont nem mindenkit tudtak – a háború végéhez közeledve – haláltáborokba vinni, sokan innen tértek haza.

Roma gyerekek számára is kialakítottak halűltáborokat
Roma gyerekek számára is kialakítottak haláltáborokat

Kosztics kifejtette, hogy a világháború után a roma holokausztról a szocializmusban nem lehetett beszélni, és nem lehetett kutatni emlékeit, az állami, svájci, német kárpótlási segélyalapok pedig csak nagyon későn, a kilencvenes évek közepén váltak elérhetővé. Ekkor a roma holokauszt túlélői már csak nagyon kevesen voltak életben, jelenleg számuk még kevesebb. Kérdésünkre elmondta, hogy a kárpótlás csupán segítségnyújtási gesztus volt a túlélőknek és rokonaiknak, hogy életükön kicsit tudjanak javítani, de valójában pénzzel nehéz kárpótolni azt, ami ott és akkor történt az emberekkel.

Kovács József Hontalan röviden bemutatta a holokauszt szörnyűségeit
Kovács József Hontalan röviden bemutatta a holokauszt szörnyűségeit

Kovács József Hontalan költő a megnyitón felolvasott esszéjéből kiderült, hogy a holokauszt idején léteztek külön cigány gyerekek kivégzésre épült kisebb haláltáborok is, valamint az is, hogy a német háborús tudósok rengeteg kegyetlen emberkísérletet hajtottak végre a roma fogvatartottakon, különböző vegyszereket teszteltek rajtuk, amelyekkel a haláltáborok foglyait akarták sterilizálni és például mustárgázt is kipróbáltak rajtuk.