A pécsi virológus legutóbbi Facebook-posztjában azt magyarázza el részletesen, mi történik a vakcinák piacra hozatala előtt, illetve hogyan ellenőrzik a koronavírus-oltások mellékhatásait, biztonságosságát. Röviden összefoglaljuk a lényeget.
A vakcinák piacra hozatala előtt sok évnyi kutatás zajlik a laboratóriumokban – kezdi bejegyzését a pécsi virológus. Mint írja, a koronavírus-vakcinák fejlesztése a világjárvány után már elkezdett, majdnem húsz évnyi kutatómunkára épül. Állatkísérletes és változatos laboratóriumi kísérletek irányozzák elő az embereken való kipróbálást. A klinikai hármas fázis végére tízezres nagyságrenden tesztelik a szereket, az ennél ritkábban jelentkező lehetséges mellékhatások felderítésére pedig jól bevált rendszerek működnek.
„Tudományos tény, hogy a vakcinák biztonságosak.”
A kutató ehhez azt is hozzáfűzi, a készítmények jóval biztonságosabbak a megbetegedésnél, emellett a biztonságosságukat folyamatosan monitorozzák. Kemenesi azt is ismerteti bejegyzésében, melyek a legfontosabb vizsgálati eljárások erre.
-
Vakcina-mellékhatások bejelentő rendszere (VAERS) (passzív bejelentő rendszer)
Az 1990 óta működő, az Egyesült Államok Betegségmegelőzési Központja (CDC) és az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) által közösen irányított VAERS számára bárki jelentheti a vakcina lehetséges mellékhatásait, az egészségügyi dolgozóknak jelentést is kell tenniük. A CDC és az FDA ezeket az adatokat használja a biztonság ellenőrzésére. Külön megvizsgálják a súlyos eseteket, ám ha valamit jelentettek, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy vakcina okozta a problémát – hangsúlyozza Kemenesi. A rendszer ugyanis nem azt határozza meg, hogy a vakcina okoz-e specifikus káros hatásokat, vagyis nem tud különbséget tenni korreláció és az okozati összefüggés között. Célja, hogy „korai figyelmeztető eszköz” legyen.
-
V-Safe
Ezt az okostelefonos rendszert kifejezetten a koronavírus-vakcinákhoz fejlesztették. Az oltást követően a páciensek magukról jelenthetnek bármilyen mellékhatást vagy annak vélt jelenséget – ez is hasonló eljárás az előbbihez. A V-Safe rendelkezik terhességi nyilvántartással is, amely összegyűjti a biztonsági ellenőrzési információkat azoktól, akik közvetlenül a terhesség előtt vagy alatt kapják meg a vakcinát.
-
Vaccine Safety Datalink (VSD) (vakcinabiztonsági adatlánc)
Ez egy hosszú távú együttműködés a CDC és az ország 9 egészségügyi szervezete között. A VSD elektronikus egészségügyi adatok segítségével válaszol a biztonsággal kapcsolatos kérdésekre. Amikor megvizsgálják az oltás lehetséges mellékhatásait, a VSD összeveti a vakcinával kapcsolatos információkat – például azt, hogy melyik oltást mikor kapta az illető –, valamint a beteg egyéb egészségügyi problémáit is áttekinti. Itt tehát már összefüggéseket is vizsgálnak.
-
Vakcinagyártók:
A vakcinafejlesztők a piacra kerülést követően is folytatják klinikai vizsgálataikat és biztonsági ellenőrzésüket (például várandósság, különböző korcsoportok vizsgálata). Ezeket az előző elemzésekre lehet építeni és indítani.
Kemenesi Gábor bejegyzését a következőkkel zárja:
[su_quote]a koronavírus-oltás biztonságosságát a legintenzívebben ellenőrzik a vakcinák történetében. Súlyos mellékhatásokat (allergiás-túlérzékenységi reakciók, trombózis, szívizomgyulladás) az ismertetett rendszerek hatékonyan azonosítottak, ezek rendkívül ritkák, és észlelésük bizonyítja, hogy a rendszer a tervek szerint működik.[/su_quote]
A kutató teljes bejegyzése forrásokkal ellátva az alábbi linkre kattintva olvasható el.
