Nekimentek a tanárnak

Felállt az a Roma Kutatóközpont, amely egyebek mellett azt vizsgálja, mi hasznuk volt a roma felzárkóztatásra szánt pénzeknek, valamint milyen hatásai vannak a közmunkaprogramnak. A központot pécsi vezető irányíthatja. A szakembert máris megtalálták a fővárosban. 

hirdetés

Még tavaly döntött úgy az Országos Roma Önkormányzat, hogy létrehozza a Roma Kutatóközpontot, amelynek célja a romák általános helyzetének elemzése, a helyzetüket javítani szándékozó közpolitikai célok megfogalmazása, valamint a támogatási források hatékony és célzott felhasználását biztosító elemzések készítése.

A központ élére a közelmúltban került a Pécsi Tudományegyetem oktatója, Gyurok János, akinek a szakmai irányítása alatt húsz munkatárs dolgozik. A fővárosi liberális körök azonban máris fogást próbáltak találni a vezetőn, mondván, nincs szakmai tapasztalata, nem alkalmas a posztra, mert horvát kutatásokat végzett eddig. A Magyar Narancsban ugyanis arról cikkeztek, hogy bár vannak kisebbségkutatással kapcsolatos munkái, de azokból nem következik, hogy Gyurok alkalmas lenne a központ vezetésére.

gyurok1
A pestieknek nem tetszik a pécsi vezető.

Gyurok szerint azonban véletlenül elfelejtették megnézni a publikációs listáját, ezért nem vették figyelembe, hogy írt már könyvet a romákról, balkáni, svédországi cigányokkal is foglalkozott, sőt gyökereiket is kutatta Indiában.

A központ feladatai kapcsán pedig azt mondta, munkájuk során megvizsgálják, mire fordították a cigányság felzárkóztatására hivatott pénzeket, milyen hatékonysággal használták fel azokat, miként hasznosultak a telepfelszámolási programok, de a közmunkaprogramot is ilyen szempontok alapján vizsgálják meg.

– Mindezeket eddig ilyen mélységben még nem vizsgálták – mondta, majd hozzátette: a későbbiekben több szakmai szervezettel, intézettel szeretnének együttműködési szerződést kötni. A cél az, hogy a Balkánon és Nyugat-Európában is nyissanak egy-egy irodát. A központ egyébként évi 20 millió forintból gazdálkodhat.

  • zsolt

    Legalább linkelni tudnának pécsma propagandistái. A cikk fent van mancs.hu-n. Tessenek elolvasni és utáni írogatni. http://magyarnarancs.hu/belpol/lathatatlan-intezet-88181
    Részlet:
    “Egyes hírek szerint Balogh utódát Gyurok János pécsi egyetemi docens személyében találták meg, aki életrajza szerint eddig a volt Jugoszlávia országaiban, Indiában, Nepálban, Izraelben, az USA-ban, Kanadában, Dél-Amerikában, Kubában, Egyiptomban, Belgiumban, Spanyolországban, Észak-Koreában kutatta a kisebbségeket és a migrációt, továbbá sportszociológiával foglalkozott. Feltettünk neki néhány kérdést – csakúgy, mint a többi érintettnek – az RKK-ról, annál is inkább, mert a vezetőváltás pályáztatás nélkül és a nyilvánosság teljes kizárásával történt. Miután Gyurok egy telefonbeszélgetés során megerősítette a kinevezéséről szóló értesülést, és hajlandónak mutatkozott további kérdések megválaszolására is – amelyek el is jutottak hozzá írásban -, hetekre elérhetetlenné vált, később pedig közölte, hogy kérdéseinkre az ESZA kommunikációs osztálya fog válaszolni. Végül nem az ESZA-tól, hanem a felügyeleti szerv, az NFÜ sajtóosztályától érkeztek meg a válaszok, ők nyilatkoztak arról, hogy Gyurok milyen releváns tapasztalattal rendelkezik a romakutatások területén. Bár Gyurok János számos cikk szerzője, a hozzáférhető listában nem találni a magyar cigányságra vonatkozó releváns publikációkat. Bódi Zsuzsanna Ajánló bibliográfia cigány könyvtárak összeállításához című munkájában például a több száz tételes bibliográfiában egyetlen cím sem szerepel tőle, és a magyarországi cigánysággal kapcsolatos szakirodalomban sem citálják kutatási eredményeit. A kisebbségkutatásnak tagadhatatlanul vannak általánosan alkalmazható elvei és módszerei, de ebből nem következik, hogy Gyurok János számos (jellemzően a horvátságra fókuszáló) kutatása elegendő háttér az RKK vezetéséhez – állítják a terület avatott szakértői.”

  • Sziriusz Félix

    Mindenfajta politikai kurzustól függetlenül egy ilyen kutatóközpont mindenképp bölcs dolog: a nemzetközi szintű tájékozódás és a leghelyesebb hazai stratégia kimunkálásának a lehetőségét adja. A cigányság megismerése (és talán méginkább: önmegismerése) kihagyhatatlan lépés ahhoz, hogy kultúrájuk, identitásuk megerősítésével integrálódjanak az európai s ugyanígy a magyar társadalomba. Elfogadásuk (illetőleg önelfogadásuk) nélkül nincs zökkenőmentes iintegráció: és az ismeret (bizonyos értelemben) az interakció, az emberi közeledés és a szellemi felemelkedés egyik alapvető feltétele és lehetősége. Ennek a munkának szubjektív helyzeténél és felkészültségénél fogva is kitűnő szakembere és egyik koordinátora lehet a kisebbségi létet megélő és Indiában is kutatásokat végző tanárember. A cigányság X-XI. századi beáramlása “régi ügy”, eleddig nagyon kevés nem cigány gyökerekkel rendelkező értelmiségi kötelezte el magát, hogy egy ilyen munkában legyen a cigányság segítségére. (Svédországban folyóiratuk is volt fél évszázaddal is korábban, nálunk a Kádár-éra elején volt hasonló, hamvába hullt próbálkozás), A központ támogatására szánt összeg a feladat nagyságához mérten csak kolduspénz, úgyhogy a nálunk szokásos nyavalygás, gyanúper, anyázás helyett megsüvegelendő az, aki egy ilyen feladatnak szeretne hite szerint megfelelni.

  • asdasd

    “A fővárosi liberális körök azonban máris fogást próbáltak találni a vezetőn”
    a legjobb párkatonák ti vagytok 😀 😀 😀 hajrá pécsma!!