Oké a vörös csillag és a horogkereszt?

Hiába haltak meg több millióan a vörös csillag, vagy a horogkereszt árnyékában, sokan ma is úgy gondolják, mellükre tűzik ezeket a jelképeket. Most már szabadon. A Kádár János Baráti Kör elnöke szerint a vörös csillag „az nem olyan”.

hirdetés

A Parlament ma dönthet arról, hogy részben engedélyezi a tiltott önkényuralmi jelképek használatát. Korábban büntették, aki használta a sarló és kalapácsot, az ötágú vörös csillagot, az SS-jelvényt vagy éppen a horogkeresztet. Az alkotmánybíróság azonban ezt a rendelkezést eltörölte, mert a bírák szerint a véleménynyilvánítás szabadságát indokolatlan mértékben korlátozza a rendelkezés.

A Parlamentnek most új jogszabályt kell alkotnia, amely nem tiltja meg ezen jelképek használatát, csak azt büntetik, ha ezeket a köznyugalom megzavarására alkalmas módon viselik, terjesztik és nagy nyilvánosság előtt használják, netán közszemlére teszik. Vagyis náci, horogkeresztes zászlókkal a jövőben sem lehet felvonulni, de vörös csillagos lobogókkal sem érdemes próbálkozni május elsején.

A vörös csillag „nem olyan”, mint a horogkereszt – szerinte

Csepeli László, a Kádár János Baráti Kör megyei elnöke szerint meg kell különböztetni a vörös csillagot a náci horogkereszttől, mert az előbbi egy munkásmozgalmi jelkép, az utóbbi azonban erősen kötődik a második világháborúhoz, népirtáshoz, amely során több millióan haltak meg.

Szerinte a hitleri jelképeket nem lehet összehasonlítani például a vörös csillaggal, mert „az nem olyan”. Minthogy Csepeli – különös logikája – szerint  Sztálin nem is volt baloldali, mert nem kímélte az embereket és csak hatalmat akart.

– Nagyon szeretem a történelmet, kérdés, hogy a kereszt nevében hány embert öltek meg a sötét középkorban – vetette fel Csepeli, megvillantva az egyes jelképekhez fűződő különböző nézeteket és elveket.

Angliába költözött, ezért nem tudtuk elérni a pécsi Fratanolo Jánost, a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnökét, akinek ügye bejárta a sajtót. A férfi ellen az ötágú vörös csillag viselése miatt indult büntetőeljárás, végül azonban az Emberi Jogok Európai Bírósága neki adott igazat. A harcos Fratanolo a perköltséggel együtt 6400 eurós (közel kétmillió forint) kártérítést kapott a magyar államtól.