Soha nem gyógyulnak be az erdélyi magyarok sebei

December első napjai Erdély és az ott élő magyarok, székelyek számára mindig a legsötétebb, legszomorúbb napok közé tartoztak. Ma 99 éve, 1918. december elsején mondták ki az Erdély Romániához csatolását. December 4-én pedig tizenhárom éve lesz annak, hogy Magyarországon a kellő voksok hiányában népszavazáson elutasították a kettős állampolgárság bevezetésének kérdését.

hirdetés

A gyulafehérvári nemzetgyűlés nyomán Erdélyt 1918. december első napján olvasztották be a Román Királyságba. Természetesen a románoknak ez a nap 1990 óta a legnagyobb nemzeti ünnepük. A kint élő magyarságnak pedig a gyász napja.

A pécsi Erdélyiek Klubjának elnöke, Bandi András szerint honi magyarként más fejjel gondolkodunk, de Romániában nagyon szőrmentén kell politizálnia a magyar kisebbségnek: a lehető legtöbbet kell kihozni a román parlament döntéseiből. Idén majdnem sikerült elérni március 15-e ünnepnappá nyilvánítását a magyar kisebbség körében, de novemberben ez is elbukott. Így a kint élőktől hogyan kérhetik a románok, hogy velük örömködjenek december elsején?

– Az egyes politikai ciklusok végén minden kis tizedszázalék számít a parlamentbe jutáshoz, márpedig ilyenkor szeretik kihasználni a „magyar kártyát” a nagy pártok: azaz a szavazókat rémisztgetik azzal, hogy nekünk határozott szándékunk Erdély visszacsatolása Magyarországhoz – fogalmazott.

Székely felvonulás Marosvásárhelyen

Elmondta, tizenkilenc millió románnal él egy országban körülbelül 1,3 millió magyar. Ez Romániában a legnagyobb kisebbség, de még európai szinten is jelentős – ezt figyelembe kellene venniük.

A 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazásra térve Bandi András elmondta, szerinte az egy nagyon rossz időben született elhamarkodott kezdeményezés volt, amit a belpolitikának próbáltak alárendelni és végül áldozatául is esett annak.

– Én akkor már éreztem, hogy a többség azért megszavazza a kettős állampolgárságot, de kevesen lesznek, akik az urnákhoz járulnak. Ebben az egészben csupán annyi volt a pozitívum, hogy a szavazók az igen mellett voksoltak – nyilatkozta.

MSZP-s kampány 2004-ből

Bandi András szerint ez a fiaskó nagyon sértette a kint élő magyarság önérzetét, úgy érezték, hogy elárulták őket. Magyarországon magyarnak lenni nem nagy dolog. Ahhoz, hogy meglássuk, milyen az igazi magyarság, el kell menni Erdélybe. Az ott élők mindmáig megélik ezt, „magyarabbak”, mint bárki más – mondta.

Románok vonulnak be a magyarok lakta településekre

Elmondta, amikor engedélyezték a kettős állampolgárság letételét, sokan éltek ezzel a joggal, de vannak, akik még nem. Pedig ha Magyarországra jönnének, vagy akár még nyugatabbra, éreznék azokat az előnyöket, amiket ez a papír jelent.

– Bármennyi idő is teljen el 2004 óta, bármilyen egyszerűvé is váljon a magyarság megélése, ez a népszavazás egy fájó tüskeként fog benne maradni a kint maradt honfitársainkban – tette hozzá.