Elfogadták a köznevelési törvény módosítását: növekedhetnek a tanárbérek, de elveszik a túlóradíjat és új értékelési rendszer lép életbe. A Pedagógusok Szakszervezete szerint azonban nem lesz zökkenőmentes a tanévkezdet, ráadásul az új bérrendszer sem szolgálja a tevékenység minőségének javítását.
Már az idei tanévkezdéstől bevezetik a pedagógus-életpálya rendszert, a béremelés pedig kiterjed a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalókra is- határozott az Országgyűlés a köznevelési törvény módosításának elfogadásával. Átlagosan nettó 30-40 ezer forintos béremelés jöhet. De kinek és milyen feltételekkel?
A változtatás átalakítja a munkabeosztást, illetve megemeli a törvényben foglalt heti kötelező óraszámot (22-ről 26-ra). Ezzel összefüggésben megszűnnek a túlóráért járó díjak és életbe lép egy új, a pedagógiai munkára kidolgozott értékelési és minősítési rendszer. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azt várja a döntéstől, hogy nőni fog a pedagóguspálya presztízse, ezáltal pedig az oktatás színvonala. Ugyanakkor hangsúlyozta: a javaslat azt is biztosítja, hogy ne legyen többféle bér- és illetményszámítási rendszer.
A tanárok bérét szeptembertől a mindenkori minimálbérhez kötik: az illetményalap főiskolai végzettséggel ennek 157,8, egyetemi végzettséggel pedig 172,9 százaléka. Ennél azonban a magasabb kategóriába minősített és a régebb óta pályán lévő tanárok fizetése magasabb lesz. Főiskolai végzettséggel így a bér 154 és 293 ezer forint között, míg egyetemi végzettséggel 169 és 321 ezer forint között változhat.
Az intézményvezetőknek főiskolai végzettséggel 123 ezer, egyetemi végzettséggel 135 ezer jár. De külön pótlékot kapnak az osztályfőnökök, a kollégiumi csoportvezetők, a munkaközösség-vezetők és az intézményvezető-helyettesek is. Ezek a módosítások a költségvetésben idén 32,5 milliárd, jövőre pedig 152,9 milliárd forint többletet igényelnek.
Ráadásul ez a bérnövekedés a 2011-ben tervezettnek csak 60 százaléka. Jövő szeptembertől azonban évente újabb 10 százalékot emelnek egészen addig, amíg el nem érik a száz százalékot. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy számol, hogy 2016 januárjáig ez 200,6 milliárd forintnyi terhet jelent a költségvetésnek.
Nincs azonban mindenki megelégedve az átalakításokkal. Fekete Mária, a Pedagógusok Szakszervezetének pécsi titkára például úgy látja, hogy ez a tanév még a korábbiakhoz képest is kevésbé van előkészítve, ez pedig veszélyezteti a zavartalan iskolakezdést. Megkeresésünkre a szakszervezet közleményére hivatkozott, amely szerint az új bérrendszer súlyos feszültségek forrása lesz:
– A tanév zökkenőmentes kezdését alapjaiban veszélyezteti, hogy az iskolák életét meghatározó jogszabályok egy részéről még nem született döntés. Hangsúlyozta: Az a bérrendszer, amely nem finanszírozza a többlet-, és a minőségi munkát, amely nem honorálja a több diplomát, igazságtalan, és nem szolgálja a pedagógiai tevékenység minőségének javítását.
Frissítés:
Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője, a hétfői sajtótájékoztatón elmondta, a rendszerváltás óta nem volt olyan esztendő, amikor a mostanihoz hasonló átgondolt, előre mutató és stabilan kiszámítható pedagógusbér-emelési program vette volna kezdetét Magyarországon, olvasható az MTI-n.
Hozzá tette, hogy szeptember 1-jétől 30-80 ezer forinttal nő a mintegy 150 ezer pedagógus fizetése, akik 2017-ig minden év szeptemberében újabb 10 százalékos emelésre számíthatnak.
A sajtótájékoztató végén hangsúlyozta, hogy a kormány a gyermeket nevelő családok számára is fontos intézkedéseket hozott. Példaként az idén 600 ezer iskolást érintő ingyenes tankönyvcsomagokat, a rezsicsökkentést, valamint a családi adókedvezményeket említette, amelyek együttesen háztartásonként havi több tízezer forint megtakarítást jelentenek.
