Virágzik a repce, az ibolya, a hóvirág: megőrült a természet, vagy mégsem?

Nem csak mi, a természet is érzi, hogy ez a tél eddig más, mint amilyennek lennie kellene: a karácsonyi időszak szinte kora tavaszi időben telt el, a hőmérő higanyszála éjszaka sem kúszott fagypont alá. Kivirágzott a repce, megjelentek az első hóvirágok, ibolyák – január elejére. Az egyre jobban fenyegető klímaváltozás a hibás, vagy ez csak egy egyszeri őrülete Földanyánknak?

hirdetés

India északi részén szokatlanul hidegre fordult az idő, Kínában halálos áldozatai vannak a kemény havazásnak, nem is beszélve Észak-Amerika északkeleti részéről, ahol a tomboló úgynevezett bombaciklon miatt több ezer repülőjáratot töröltek, járhatatlanok az utak, milliók szorultak otthonukba, és a meteorológusok szerint a legdurvább még hátravan. Eközben hazánkban virágzik a repce, a hunyor, a hóvirág. Mi történik?

Nagy Gábor, a Dél-Dunántúli Nemzeti Park Dombvidéki Területi Osztály osztályvezetője szerint a korai virágzás jelenségének semmi köze a klímaváltozáshoz.

– Ha visszanézzük az elmúlt száz-kétszáz év időjárási statisztikáit, biztosan találunk ilyen eseteket, nem csak a közelmúltban kell keresgélni. A most tapasztalt adatok kiugróak, az átlagosnál jóval melegebb az időjárás, így nem szabad rájuk egy tendencia részeként tekinteni – mondta.

Igen, ez már egy 2018-as felvétel a virágzó repcéről

Nagy Gábor szerint mindig vannak olyan szélvédett, belső területek, ahol az eleve is kora tavaszi fajok hajlandóak még korábban virágozni, de a jelenségnek semmi jelentősége nincs. Minden évben még a fajon belül is vannak olyan egyedek, melyek rendszeresen előbb virágoznak társaiknál.

– Ha visszajönnek a fagyok – amit nagyon remélünk –, ezek a korán kinyílott egyedek elpusztulnak, a később kivirágzottak pedig megmaradnak, hiszen ők már a megszokott természeti viszonyokhoz alkalmazkodnak. A hetek múlásával helyreáll a rend: a megszokott, normális időben elkezdődik a virágzás.

Ha eljön a hó és a fagy, elpusztulnak a most kikelt egyedek

– Nem szabad a klímaváltozásra fogni ezt a jelenséget: egyes helyeken mindig akadnak egyedek, amik idő előtt kivirágoznak, idén az enyhe időjárásnak köszönhetően a számuk megsokszorozódott.

Az osztályvezető szerint ez hasonló ahhoz a jelenséghez, mikor jó pár éve a Balaton vize is drasztikusan alacsony volt – akkor rögtön a klímaváltozásra fogták, az utóbbi években viszont folyamatosan le kellett ereszteni a tó vizét a magas vízállás miatt. 2004-ben mintegy húsz méteres átlagmélységre csökkent a vízállás, öt évre rá már 120 felett volt és azóta is ott mozog.

Utánanéztünk a számoknak és valóban: nem csupán az utóbbi években tapasztaltak különösen meleget. 1921. január elsején Sopronban 15,3 fokot, 1949-ben Ásotthalmon 15,6 fokot mértek, 2003. január 3-án, pedig pont Dél-Baranyában, Sellyén dőlt meg az országos melegrekord 16,2 Celsius fokkal.

A klímaváltozás kapcsán megemlítendő, hogy az EU Copernicus névre hallgató szolgálat szerint 2017 lett a második legmelegebb év a 2016-os rekord után, ezzel megszakítva azt a több éve tartó tendenciát, hogy az éppen aktuális év egyben a legmelegebb is volt. A klímaváltozást vizsgáló szolgálat adatai alapján 2017 átlaghőmérséklete 14,7 Celsius-fok volt, ami 1,2 fokkal magasabb az iparosodás előtti átlagnál, ezzel pedig az eddigi második 2015-öt is megelőzte a tavalyi év.