A 45 kilóra lefogyott Mindszenty bíborost 16-an őrizték a baranyai száműzetésében

Hetven esztendeje, 1949 februárjában ítélte életfogytiglani szabadságvesztésre a kommunista népbíróság Mindszenty József bíborost. Magyarország főpapja egy ideig Baranyában is raboskodott.

hirdetés

Mindszenty József bíborost, esztergomi érseket hazaárulás és valutaüzérkedés (!) vádjával ítélték el 1949. február 8-án, a népbíróság életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki rá. Bár akkor minden lap azt harsogta, a nép ellenségeit ítélték el, ma már tudjuk, a vádakból semmi nem volt igaz. Mindszentynek más „bűnei” voltak: a kommunista rendszerrel nem működött együtt, ráadásul a katolikus főpap nagyon népszerű volt, az augusztus 20-i Szent István-napi ünnepre pedig százezres tömeget mozgósított – nem véletlen, hogy Rákosi Mátyásék veszélyesnek ítélték. 1948 decemberében vették őrizetbe.

Mindszenty József ugyanakkor nem először találta magát a rendszer börtönében, hiszen 1944 novemberében a nyilasok tartóztatták le, a vád akkor is hazaárulás volt ellene. Mindszenty ugyanis a nyilasokkal sem alkudott meg: még veszprémi püspök volt, amikor más főpapokkal együtt a háborúból való kilépésre kérte Horthyt, egyben nyilvánosan fellépett a zsidóság elleni erőszakkal szemben. Mindszentyt 1945-ben szabadították ki, pár év múlva már a kommunisták tömlöcében ült…

Arról, hogy az ÁVO milyen kínzásoknak vetette alá a főpapot, számos történeti írás született már, az viszont kevésbé ismert, hogy az 50-es években Mindszenty már Baranyában töltötte a fogság éveit. Ezt ugyanakkor hiába keresnénk a korabeli sajtóban, az ügyet szigorú titokban tartották. Mint N. Kis Tímea tanulmányából kiderül, az életfogytiglanra ítélt bíboros 1954-re nagyon rossz fizikai állapotba került, testsúlya nem érte el a 45 kilót.

Mindszenty József a bíróság előtt (Forrás: Mindszenty Alapítvány)

Mivel tartottak tőle, hogy a főpap meghal, ezért először a rabkórházba, majd 1955 júliusában a baranyai Püspökszentlászlóra, az egykori pécsi püspöki kastélyba szállították. Persze nem kell főúri körülményekre gondolni: Mindszenty két szobát használhatott. Ahogy a tanulmányból kiderül, „külön előírás vonatkozott arra, hogy a két szobát megfelelően szeparálni kell az épület többi részétől; a főpapi rabbal más ott élő egyházi személy vagy civil nem érintkezhetett a beépítetteken kívül, a kastélyparkba pedig kizárólag őr kíséretében mehet le.” Összesen 16-an őrizték Mindszentyt, nappal ott dolgozónak, gondnoknak álcázott államvédelmisek, éjszaka fegyveres rendőrök.

„A volt püspöki kastélyt megfelelően felkészítették a főpap fogadására: magas deszkakerítést emeltek köréje, hogy a helyiek ne láthassák, kit őriznek ott. Őrei külön gondot fordítottak arra, hogy a kastélyhoz épült templomot látogató helyiek véletlenül se találkozhassanak a rabbal, így Mindszenty vasár- és ünnepnapokon még a kastélyparkot sem látogathatta. Az emeleten jelöltek ki két szobát a számára, a földszinti helyiségeket nagyrészt lefoglalták az őrzésére Pécsről kirendelt ÁVH-sok. Fogsága új helyszínén édesanyja is meglátogathatta, az ő számára kezdetben egy emeleti szobát biztosítottak” – írja N. Kis Tímea.

1955 októberében egy másik főpap is rabja lett a püspökszentlászlói kastélynak: a szintén koholt vádakkal elítélt Grősz József kalocsai érseket is ide szállították. Természetesen arról szó sem lehetett, hogy a két egyházi méltóság együtt sétálgasson mondjuk a kastélyparkban – találkozniuk sem volt szabad, mindössze leveleket válthattak, egy épületen belül! Novemberben a két érseket a fővároshoz közelebbi helyszínre, Nógrád megyébe vitték. A rendszer ugyanis tárgyalni akart velük, mivel már a világ közvéleménye számára is fura helyzet alakult ki: Magyarországnak nem volt hivatalban lévő érseke, mivel ketten fogságban voltak, az egri érsek pedig elhunyt. Bár megpróbálták rávenni, hogy kérjen amnesztiát, Mindszenty ezt a kommunistákkal való megalkuvásnak tekintette, így inkább rab maradt. Végül 1956-ban a forradalmárok szabadították ki. Ezután következett emlékezetes, az amerikai nagykövetségen töltött időszaka, majd az emigráció.

Mindszenty József 1975-ben Bécsben halt meg, 1991-ben temették újra Esztergomban. Végakaratában ezt kérte:

„Amikor Mária és Szent István országa felett lenyugszik a moszkvai hitetlenség csillaga, holttestemet vigyék az esztergomi bazilika kriptájába.”

Az ötvenes években két szobát kapott itt a főpap (Fotó: Pécsi Egyházmegye, Loósz Róbert)

A püspökszentlászlói kastélyt 2016-ban újíttatta fel a pécsi püspökség, zarándokszállás, arborétum mellett egy Mindszenty-emlékszoba is várja a látogatókat.

Felhasznált források: Dunántúli Napló archívum, N. Kis Tímea: Mindszenty József Püspökszentlászlón, Tarján M. Tamás: Mindszenty Józsefet életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik (Rubicon)

hirdetés