Átütő sikereket értek el a vakcinafejlesztésben a pécsi virológusok

Az új magyar-osztrák oltóanyag fejlesztéséről, kiváló eredményeiről beszélt prof. dr. Jakab Ferenc az UnivTv-nek adott új interjújában. A pécsi virológus összefoglalta, mi a különbség a különféle vakcinatípusok között, de arra is kitért, hogyan hatnak a mutálódott vírusra az oltóanyagok. 

hirdetés
Uránia Mozi

Mint korábban mi is beszámoltunk róla, vakcinafejlesztésen dolgozik a Pécsi Tudományegyetem a Cebina osztrák biotechnológiai céggel közösen. A PTE Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportja tavaly kezdte meg a közös munkát az osztrák céggel a hatóanyag-tesztelések kapcsán, most pedig már átütő sikereket értek el a vakcinafejlesztésben.

A pécsi és az osztrák kutatók által fejlesztett oltóanyag eltérő a hazánkban elérhető Pfizer-BioNtech és a Moderna vakcináktól. Mint prof. dr. Jakab Ferenc elmondta, a magyar-osztrák oltóanyag egy második generációs modern vakcina. A kémcsőkísérletek részben megtörténtek, az eredmények kiértékelése közben a kutatók most tervezik az állatkísérleteket – derül ki az interjúból.

Egyébként három típusba sorolják a vakcinákat – ismertette a virológusprofesszor. Az első a hagyományos változat, elölt vagy inaktív vírusokat tartalmaz, mely egy régebbi technológia.

A második generációs szérumok zömmel alegység-vakcinák, modern, molekuláris biológiai technológiát alkalmaznak esetükben. A kórokozó csak egy bizonyos fehérjéjét, kis antigénjét termelik le laboratóriumi körülmények között, ezt tisztítják, majd ez kerül a vakcinába – tette hozzá.

A harmadik generációs szerek az RNS-vakcinák, ezek a legmodernebbek oltóanyagok, az előzőhöz hasonlóan itt is csak a vírus egy kicsi fehérjéjét termeli le a szervezet a vakcina segítségével. A lényeg, hogy az RNS-molekula 72 órán belül elbomlik feladata elvégzése után, ezt követően ugyanúgy védekezik a szervezet, mint egy más vírusfertőzés esetén, majd kialakul a megfelelő védettség.

A szakember szerint az utóbbi kettő típus nagyon jó hatékonyságú, 95-100 százalékos védettséget adnak az oltott személyeknek. Az ismert mutációk ellen is védelmet nyújtanak a kutatók jelen tudása szerint.

Jakab Ferenc azt is elmondta, a koronavírus gyökeresen nem változik meg: ha megvan az alapvédettség, egy új mutáns, új törzs esetében az képzelhető el, hogy csak 70 százalékos védettség alakul ki a 90-95 százalék helyett, épp ezért is fontos az oltás.

Íme az UnivTv videója: