Csodálatos Bauhaus-házak Pécsen

100 éves a Bauhaus, s a jubileum kapcsán különleges programokat szervezett az ország több pontjára a stílus anyaországát képviselő budapesti német nagykövetség. Pécsett április 10-én délután tematikus városvezetést tartottak dr. Molnár Tamás, a PTE egyetemi docensének közreműködésével, melyen mi is részt vettünk. Pécs is gazdag a Bauhaus-emlékekben. 

A Németországi Szövetségi Köztársaság Nagykövetsége és az IFA (Institut für Auslandsbeziehungen), a külföldi kulturális kapcsolatok kialakítására létrejött szervezet közösen hirdették meg a Bauhaus jubileumi évéhez kapcsolódó programot Pécsett.

Molnár Tamás vezetésével a résztvevők gyalogosan indultak a Munkácsi Mihály utcában álló Lenau háztól, hogy három különleges, Bauhaus stílusú épületet tekintsenek meg együtt. Johannes Schuler stuttgarti építész kiegészítette németországi és budapesti példákkal és adatokkal a másfél órás vezetést.

Kaposvári utca 17.

A pécsi Forbát Alfréd által tervezett házon kívülről egyáltalán nem látszik, hogy közel 80 éve épült. Habár a környezet sokat változott, a 30-as években ugyanis leginkább csak szőlők és kisebb házak vették körül az épületet, ma is szinte változatlanul áll a Kaposvári utcában.

Érdekessége a falakon látható kőberakás, mely Pécsre jellemző volt abban az időben, illetve a tetőterasz, melyhez külső lépcső vezet fel a lakórészről. Emellett két bejárata van: főbejárat és egy mellék. Ez utóbbit egykor a személyzet használta.

Az épület ma is lakóházként funkcionál, a kerítésen emléktáblán sorolták fel Forbát Alfréd 1934–1938 között tervezett pécsi épületeit.

Surányi Miklós út 18. – Kalliwoda villa

Pécset ez az egyetlen Molnár Farkas által tervezett ház, melynek rendkívül izgalmas a története és szintén változtatások nélkül áll ma is. Az építész egy zenészházaspár számára tervezte a házat, így rendkívül sajátos kívül és belül is.

Az utca felőli falon a feleség monogramja violinkulccsal összedolgozott formában jelenik meg, míg a ház bal oldalán egy basszuskulcs alakú körív látszik, ez utóbbi helyen tartotta anno a házaspár a zongoráját.

Érdekes a tetőszerkezete is, ugyanis egy egyszerű láncszerkezet segítségével mozgatható elemekkel látta el a tervező. Ha a paneleket függőleges irányba billentjük, a tetőteraszt veszik körbe és takarják el a kíváncsi szempárok elől. Vízszintesen mozgatva pedig árnyékot adnak, a házat körbevevő ablakokat takarva.

Pálos rend Szent Imre temploma 

Az épület az egyetlen Magyarországon alapított keresztény rend, a Pálosok temploma, mely alatt kolostor is található és ez által egységet képez. Weichinger Károly tervezte a templomot, akire hatott a Bauhaus stílus.

A félkör alakú ablakok és pillérek teszik különlegessé. 

+1 A „madárfészek”

Nehezen megközelíthető helyen, gyalogosan egy kis ösvényen, autóval egy lefelé vezető úton közelíthető meg Forbát Alfréd egy másik épülete, melyet elhelyezkedése miatt „madárfészeknek” is neveznek.

A kis fehér ház eredetileg hétvégi házként működött, mára azonban összkomfortos családi ház lett belőle. 

Az épület felső része kiugró, így az alsó emelet árnyékos, ez nagyon jellemző a Bauhaus stílusra. A ház teteje nem egyenes, hanem hátrafelé lejt. Eredetileg az így lefolyó esővizet használták fel a fürdőszobában, ma már csak a kertet öntözi.

A Pálosok temploma és a hegy tetején álló Kikelet Hotel között helyezkedik el Forbát Alfréd egy másik épülete

Az épületek megtekintése után a csoport visszatért a Lenau házba és a két építésztől egy kötetlen beszélgetés során még többet tudhatott meg a Bauhausról.

Mit kell tudni a Bauhaus stílusról? 

Az első világháború utáni forradalmi és művészeti felpezsdülés jelenségeinek sorába tartozik a Bauhaus művészeti iskola alapítása Németországban. Az iskola vezetője a kézművesség és a modern technikai módszerek összeegyeztetésének elvét vallotta. 1933-ban a náci hatalomátvétel után a Bauhaus megszűnt létezni, de csak mint intézmény. Eszmerendszere akkor már évtizedekre meghódította a világot, és a mai napig meghatározza az építészet arculatát.

A Bauhaus a háborús szenvedéseket átélt emberiség, mindenekelőtt a kisemberek lakásproblémáira kívánt megoldást nyújtani. Szakított minden történelmi és hagyományos formaelemmel, legfontosabb célja, hogy a forma kövesse a funkciót, a tervezés belülről kifelé haladjon, a forma legyen őszinte, ne leplezze az alaprajzot és a szerkezeti megoldást.

A laktér minden részének hasznosítására törekedtek, megnagyobbították az életteret, és – ez látszik a sok teraszon – minden évszakban igyekeztek a természettel érintkezni. Ez az örökzöld stílus gyakorlatilag időtlen és az épületeket olyan jó minőségben húzták fel, hogy ma is tökéletes állapotban állhatnak.

A Bauhaus stílus német iskolájához számos pécsi születésű alkotó tartozik, többek között Forbát Alfréd, Molnár Farkas és Breuer Marcell. 

Hirdetés