Csontváry „magányos” cédrusa mostantól a pécsi Szent István téren áll

Hirdetés

Csontváry Kosztka Tivadar neve mára összeforrt Péccsel, a város lakóinak fontos, hogy képgyűjteményének a baranyai megyeszékhelyen van a helye. Így mi sem természetesebb, mint hogy halálának 100. évfordulója alkalmából Pécs lakói tisztelegnek a művész előtt. A belvárosban egy libanoni cédrust – a festő képeiről jól ismert növényt – ültettek el szerdán délelőtt. 

Csontváry Kosztka Tivadar egyike a legismertebb magyar festőknek, képei minden iskolai művészettörténet-órán előkerülnek, így már pici gyerekként megismerkednek velük a festészet kedvelői, mondhatni az alapműveltség része. Művei közül is talán a legismertebb a pécsi Csontváry Múzeumban bemutatott életmű emblematikus összegzője, a metaforikus önarcképnek is tekinthető Magányos cédrus.

Páva Zsolt, Pécs polgármestere a faültetés előtt elmondta, Csontváryt a 19-20. század egyik legnagyobb hatású magyar festőjének tartja. A művész munkáját nagyon sokáig nem ismerték el, a képek egy részét a biztos pusztulás elől mentették meg a festő leszármazottai és így kerülhettek végül Pécsre, emelte ki.

Páva Zsolt számára fontos, hogy Csontváry életútját jobban megismerjék a szakemberek és a nagyközönség 

– Az idei évben a városban sok programmal készülünk, amikkel méltó emléket állíthatunk Csontváry zseniális műveinek, az országos megemlékezések gerincét is Pécs képezi majd. Ennek az ünnepi időszaknak az első eseménye, amin ma részt vehettünk. Az itt elültetett libanoni cédrus utal Csontváry több nagyszerű képére is, melyek ezt a fafajtát ábrázolják, különleges szimbólummá téve azt. A festő pályájáról sokat lehet tudni, de nem eleget. Az emlékév tehát jó alkalmat adhat arra, hogy életéről még több részlet kiderüljön – mondta köszöntőjében Páva Zsolt, aki utalt rá, a legújabb kutatási eredmények szerint talán nem igaz az a korábban biztosnak vélt feltételezés, hogy Csontváry életében soha nem járt Pécsett.

Dr. Soós Gábor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkára dr. Réthelyi Miklós bizottsági elnök a jeles alkalomra írt gondolatait osztotta meg az összegyűltekkel. A beszédben kiemelte Csontváry természetszeretetét, melyet képei egytől egyig sugároznak, és a libanoni cédrusok évezredek óta tartó, színes felhasználási módjairól is beszélt. Az UNESCO részéről azt kívánják, a mai napon elültetett fa váljék sok képzőművészeti alkotásnak, táncnak és legendának ihletőjévé.

Soós Gábor a csemetének számító, már fiatalon is magas fa alatt

A műsor részeként Kőhalmi Andrea, a Janus Pannonius Múzeum munkatársa adta elő Lackfi János A patikusdal című versét, majd Hoppál Péter, Pécs országgyűlési képviselője intézett néhány szót az egybegyűltekhez.

– Azt hiszem, akiknek a pécsi kulturális értékek fontosak, azoknak a képzeletbeli listájuk elején szerepel a Csontváry-örökség is. Különleges a hely, ahol ez a fa mától állni fog, hiszen alattunk a világörökség részét képező sírkamrák találhatóak, mellettünk a Pécsi Püspökség központja, mögöttünk pedig a pécsi Csontváry Múzeum. Ezek, és a szintén innen nem messze álló egyéb kulturális emlékek mind hozzájárulnak a város sokszínűségéhez – emelte ki Hoppál Péter.

Az első néhány lapátnyi föld így került a fa törzse köré
Kisdiákok is segítettek a fa elültetésében
Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét