Emberség Erejével: „A kormány nem szereti, ha bármi autonóm módon tud működni”

Nyirati Andrással, a pécsi Emberség Erejével Alapítvány kuratóriumi elnökével beszélgettünk arról, hogy milyen országos és helyi hatása van annak, hogy a kormány nem kötötte meg az Európai Gazdasági Térség országaival azt a megállapodást, melynek fontos részeként a civilek, civil szervezetek a Norvég Alap jelentős támogatásához juthattak független – nem pedig állami irányítású – elosztási forrásból.

hirdetés

A Népszava írt a napokban arról, hogy a kormány a mai napig nem kötött megállapodást a 2014-től 2020-ig tartó költségvetési időszakra az Izland, Liechtenstein és Norvégia alkotta Európai Gazdasági Térséggel az általuk finanszírozott projektek megvalósítására. Az EGT országai azért cserébe, hogy hozzáférjenek az Európai Unió piacaihoz, jelentős összegekkel támogatja azokat az uniós tagállamokat – köztük Magyarországot is – amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem nem éri az EU 90 százalékát. A pénzek nagyobb részének elosztásáról és felhasználásáról ugyan a kormány dönthetne, viszont a három északi ország által nyújtott támogatás kisebb, 10 százalékos hányadáról, amelyet a civil társadalom finanszírozására kellene fordítani, egy erre kijelölt szervezet dönthetne pályázatokon keresztül. A civilek támogatásáról korábban Magyarországon az Ökotárs Alapítvány vezette, négy szervezetet összefogó konzorcium döntött.

Annak, hogy a kormány nem kötötte meg a megállapodást az EGT országaival, az eredménye az, hogy az ország elesett egyrészt a különböző fejlesztésekre fordítható 109 millió eurós összegtől, valamint – és a civilek számára ez a fontos – a Norvég Alap közel 106 millió eurójától is. Így összesen közel 215 millió eurót nem kap meg az ország. Magyarország az egyetlen az EGT és a Norvég Alap támogatta 15 ország közül, amely 2014 óta nem jutott így hozzá a finanszírozási összegekhez. Ez precedens nélküli eset.

Arról, hogy mindez miként érinti a hazai és persze a pécsi civil szervezeteket, Nyirati Andrással, a pécsi Emberség Erejével Alapítvány kuratóriumi elnökével beszéltünk.

Nyirati András: “Pécsen is érezhető a kormány döntésének hatása”

-Érezhető Pécsett a hatása annak, hogy a civilek nem tudnak norvég alapos támogatásra pályázni?

-Az egyik visszatérő kritika a Norvég Alap civil támogatásaival kapcsolatban az volt, hogy nagyon nehéz vidékről nyerni a pályázataikon, mivel óriási, tizenöt-húszszoros túljelentkezés volt a támogatásaikra. Komoly dolognak számított, ha civilek vidékről nyertek norvégos pályázatot. Ha tehát innen nézzük, nem akkora tragédia, ha nincs több norvég alapos civil támogatás Pécsen. Az viszont fontos, hogy emiatt nem indul majd el a többi program se. Az előző támogatási körben többek között például a Támasz Alapítvány közösségi házai és azok fejlesztései is a norvég forrásból valósultak meg. Ha pedig innen nézzük, akkor nagy veszteség, hogy ekkora projektek sem lesznek a jövőben. Azt gondolom ezek alapján, hogy igen, Pécsen is érezhető a kormány döntésének hatása, fontos és jó dolgokat kell így kihagynunk, ugyanakkor nem ettől fog összedőlni a város.

-Országos szinten hogy érinti ez a civileket?

-Országos szinten elég nagy baj ez a civilek tekintetében, hiszen az előző ciklusban támogattak több mint húsz országos civil közösségfejlesztő projektet. Nagy civil szervezetek pályáztak és próbálták meg ezen az úton átadni tudásukat a vidéki szervezeteknek, fejleszteni azokat. Nagyon fontos dolog volt ez, használt a mi szervezetünknek is. Egyébként ugye az egész EGT-s és norvég alapos támogatás egy töredékéről beszélünk, ami a kormány számára nem nagy összeg, viszont civil szemszögből nézve nagyon is fontos lenne, lett volna.

-A civilek norvég alapos támogatása független forrásból történt, tehát nem az állam osztotta. Miért volt ez lényeges?

-A civilek szempontjából akkor is fontos lenne a független forrásból kiosztott támogatás, ha például a jelenlegi kormánnyal egyet gondolnánk, gondolnának az emberi jogokról. Annak tükrében viszont, ahogy most az állam a civilekhez viszonyul, kiemelten fontos lenne, ha lennének továbbra is ilyen független források.

-Hogyan viszonyul az állam a civil szervezetekhez?

-Régóta mondom, hogy általában véve az autonómiához és a függetlenséghez rosszul áll hozzá a kormány. Nem tudnak ezzel mit kezdeni, nem szeretik, ha bármi autonóm módon tud működni. Az állam felfogása most az, hogy nekik mindent kontrollálniuk kell. Az álláspont az, hogy őket megválasztották, ezért ők jobban tudják mindezt. Ezért nem szeretik az önkormányzatokat, ezért központosítják az egészségügyet és az oktatást, és ezért van problémájuk a civil autonómiával is.

-Van a Norvég Alapon kívül más alternatívája egy hazai civil szervezetnek?

-Igen, jó dolog, hogy már nem csak a Norvég Alap van, egyre több ilyen független úton támogatásokat osztó hazai civil kezdeményezés van. A pécsi központú Erősödő Civil Közösségek ilyen, amit mi csinálunk, de többek között Debrecenben is ott van a Tedd Jobbá! pályázat. A norvég volt ugyanakkor a legismertebb, amit a civilek mindig nagyon vártak, ahogy ebben az időszakban is. Nagy kár, hogy most erre azt mondták, hogy inkább menjen a kukába az egész. Ahogy nagyobb cégeknél szokás, leírták veszteségként ezt a több mint 214 millió eurót. Azt mondták ezzel, hogy akkor inkább semmi ne legyen, ha nem lehet minden. Ez egyébként úgy tudom, hogy precedens nélküli eset, és kérdés, hogy a kormány ezzel a döntéssel nem sértette-e meg az ide vonatkozó uniós szerződést.

Hirdetés