Hova tűntek Pécs kapui?

Pécsnek valaha négy kapuja volt, és noha a városiak közlekedésének megkönnyítése mellett sok funkciójuk nem volt, védelmi szerepet nem igazán – és nem hatékonyan – töltöttek be, mégis érdemes róluk tudni, hiszen a pécsiek ma már csak névről ismerik ezeket a kapukat. De vajon hol voltak, hogy néztek ki, és mi lett velük?

hirdetés

A pécsi vár azért épült, hogy védelmezze az 1009-ben alapított püspökség épületeit, a lakóházakat, és persze többek között a székesegyházat. Ez a kőfal kerítette körbe a város szívét, de nem sokáig, hiszen 1064-ben egy tűzvész elpusztította, azonban viszonylag gyorsan újra fel is húzták azt.

Egy térkép 1689-ből – jól látszanak a megerősített bástyák és a kapuk (forrás: Boros László: A pécsi vár kaputornya)

Régészeti kutatások eredményei bizonyítják, hogy ez a korai városfal nem volt egy komoly, erős fal, csupán egy minden védő elem nélküli úgynevezett körítőfal volt. A pécsi várat több támadás is érte a 13. században: először 1284-ben a Kőszegi nemzetség serege ostromolta, míg a század végén Mizse nádorispán égette fel a várost. Mindez jó bizonyíték arra, hogy – enyhe túlzással élve – ez a várfal inkább csak dísznek volt a püspökség körül.

Az igazi várfejlesztés a 14. században következett, miután a püspöki palotát a székesegyháztól délnyugatra helyezték át. Kettős falat emeltek a püspökség köré, és ekkor húzták fel a várost védő külső fal bástyarendszerét. Orosz László, a „Pannon identitástudat, avagy a pécsi középkori városfal utóélete a XX. században és napjainkban” című könyvéből kiderül, hogy a külső, terméskőből épült fal kerülete mintegy 3 és fél kilométer hosszú volt, magassága 7 méter, vastagsága viszont mindössze egy méter volt. Félkör és négyszög alaprajzú falbástyákkal és tornyokkal erősített fala délnyugatról és északkeletről csatlakozott a belső várhoz.

A Szigeti kapu így nézhetett ki (forrás: Fedeles Tamás: Pécs város topográfiája a kezdetektől a 20. század elejéig)

Ekkoriban épültek a város egykori kapui is, melyekből 4 darab volt, nevük pedig bizonyára ismerősen hangzik a pécsiek számára: az északi kapu volt a Vaskapu, vagy más néven Hegyi-kapu (Kaposvár felé), keleten állt a Budai-kapu (Buda felé), délen a Siklósi-kapu (Siklós felé, a régi Siklósi utca, a mai Bajcsy-Zsilinszky utca irányában), nyugaton a Szigeti-kapu (Szigetvár felé). Ugyan a régi pécsi városkapuknak ma már vannak emléktáblái-emlékhelyei, melyeket biztos sokan láttak, de hol voltak valójában ezek a kapuk? A Szigeti-kapu egészen pontosan a Ferencesek utcája 52. és 37. házszámok között húzódott, a Siklósi-kapu megépítésekor egy mocsárvidéken átvezető déli úton állt, a Budai-kapu a Király utca 44. és 47. számok között volt, a Vaskapu pedig a Káptalan utcai Aranyos-kútnál volt található, a Hunyadi út torkolatában.

Ezek a kapuerődítmények négyszög alaprajzú, egyszerű, félköríves bejáratú építmények voltak. A kapuk nem voltak tehát túlságosan funkcionálisak, nem olyan védbástyákként kell rájuk gondolni, mint amilyen mondjuk a városkapuknál jóval később épült Barbakán volt. Régészeti és építészeti kutatások szerint sem a külső vékony falak, sem pedig a kapuk nem bírtak volna ki egy komoly támadást. Nem is bírtak, hiszen az 1500-as években megerősített és megvastagított falakon is be tudtak törni a törökök a mohácsi csata után.

Egy rajz a városról 1782-ből, a kapuk elbontása előtt (forrás: Boros László: A pécsi vár kaputornya)

Érdekesség, hogy a város 4 kapuján túlra már a törökök ideje alatt is terjeszkedett, az 1680-as évek végén kirajzolódni látszottak a pécsi külvárosok „kezdeményei”, melyek tulajdonképpen a város határait jelző kapuk meghosszabbításai voltak. Pécs a 17. század végére nagyobb külvárosi területek irányába terjeszkedett: keleti irányban a Budai-kapun túlra (ez jelenti a Budai külváros kialakulásának kezdetét), valamint nyugati irányban a Szigeti-kapun túlra (így jött létre a Szigeti külváros, de fontos tudni, hogy ezen a területen már az Árpád-korban is éltek pécsiek), északi irányban a Mecsekoldal felé és déli irányban a Siklósi külváros felé. A kérdés az, hogy mi lett a kapukkal, ha már nem volt rájuk szükség?

Pécs vára 1664-ben – jól láthatók a kapuk

A városkép a városkapuk és a városfal lebontásával-beépítésével változott meg a 18–19. század folyamán, miután 1780-ban Pécs szabad királyi várossá vált. A vár elvesztette védelmi funkcióit, a déli szakaszok egy része el is tűnt, vagy házfalakként végezte. Egy 1785-ös rendelet következményeként pecsételődött meg a sorsa a kapuknak (és a falnak is), ugyanis ekkor dőlt el, hogy ha valakinek a területére esett a kapu vagy épp a fal (vagy azok egy része), az elbonthatta, eladhatta azokat. A Budai-kaput 1786-ban adták el, akárcsak a Siklósi-kaput, a Szigeti-kaput pedig 1818-ban bontották el, a Vaskapu eltűnéséről viszont nincsenek biztos adatok. A fennmaradt dokumentumok szerint az elbontások oka a kapuk funkciótlansága volt.

Forrás: Boros László: „A pécsi vár kaputornya”, Fedeles Tamás: „Pécs város topográfiája a kezdetektől a 20. század elejéig”, Orosz László: „Pannon identitástudat, avagy a pécsi középkori városfal utóélete a XX. században és napjainkban”

hirdetés