Így kezdődött a pécsi tévézés

A pécsi tévézés közel fél évszázada vette kezdetét, megannyi példás, médiatörténeti újítással, melyeket az országban is nagyra tartottak. Az alábbiakban a városi televíziózás kezdetéről lesz szó, a teljesség igénye nélkül.

Most, hogy már nagyban mennek a megújult, modern, friss pécsi műsorok a városiak igényeit megcélzó Pécs TV-n, érdemes kicsit a múltba tekinteni, hogy lássuk: a pécsi magazinműsorok és a pécsi tévézés mindig is élen járt az országban. A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója közel 50 éve, 1976-ban kezdte meg működését. Olyan kiemelkedő és emlékezetes újítások történtek a városi tévézés történetében itt, mint például az 1978-ban, az országban első alkalommal indult nemzetiségi magazinműsor.

A legendás főcím:

Érdekesség még, hogy Magyarországon először a pécsi körzeti tévénél alkalmaztak jeltolmácsot, valamint kerekesszékes műsorvezetőt is. A stúdió hőskorszakának, első fél-egy évtizedének műsorai példát mutattak az ország megannyi regionális körzeti tévéjének, gondoljunk csak a Sorstársakra (itt bukkant fel először az említett jeltolmács), a Rondóra, vagy a Napi Mozaikra, a Pannon Krónikára.

Az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója Békés Sándor főszerkesztő irányításával első önálló műsorát 1976. november 24-én sugározta.

Íme az adás:

A főszerkesztő a legendás Sörház utca 8. számú házban alakította ki az első stúdióhelységet. Ahogy egy interjúban mesélte:

– Az első és legfontosabb kérdés az, hogy mit csinálunk? Milyen „terméket” kell produkálnunk? Ez a televízió esetében a tartalmi rész a műsor maga. Ezért a legnagyobb gondot arra fordítottam, hogy az újságírói gárda legyen erős. Nyilvánvaló, hogy mindenki azokkal az emberekkel kezd, akiket ismer, és akikben bízik, úgyhogy az újságíró munkatársaim egy jelentős része a Dunántúli Naplótól, a másik része a Pécsi Rádiótól érkezett hozzánk. A második kérdés, hogy hogyan csinálom meg azt a valamit, amit tartalomnak nevezek. A televíziókban ez a művészeti kivitelezés, mindenekelőtt a rendezés dolga. Rendezői vonalra elsőként Bükkösdi Lászlót hívtam meg, aki akkor a Pécsi Nemzeti Színházban dolgozott. A további kérdés az, hogy mivel csinálom meg? Ez a műszaki műsorkészítők, a technika dolga. Ebben az első időben a pesti kollégák segítettek. Többen véglegesen Pécsre is költöztek.

Apropó technika: eleinte a pécsi stúdiónak nem volt saját eszközparkja, havonta csak egy műsort kellett készíteniük, aminek a tervét és az eszközigényekkel együtt Budapestre küldték fel. Egy évig így ment a műsorkészítés, a fővárosból kaptak eszközöket, amiket a kész anyaggal együtt küldtek vissza Pécsről. Saját kamerát, eszközöket 1977-ben kaptak először, egy tévés kocsival együtt.

Munkában a rögzítő (forrás: Pécsi Stúdió)

A Magyar Televízió részeként a pécsi körzeti, regionális stúdió munkája négy megyére terjedt ki: Baranyára, Tolnára, Somogyra és Zalára. Nem az MTV műsorait utánozták regionális szinten, sokkal inkább azoknak a történéseknek, eseményeknek a bemutatása lett – főszerkesztői utasításra – a céljuk, melyekről az MTV nem számolt be országos szinten sem. Nem versenyezni akartak, hanem kiegészíteni az MTV munkáját.

A pécsi közvetítőkocsi (forrás: Pécsi Stúdió)

Ebben a szellemben indultak el a fent említett, példaértékű, médiatörténeti jelentőségű pécsi nemzetiségi műsorok: a német, szerb, horvát, szlovák, román nyelvű adások magyar felirattal készültek. Ezzel tulajdonképpen a pécsi tévé lehetővé tette a kisebbségi kultúrák ápolásán túl a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kialakítását is.

A Sorstársak Füzes Jánossal és a jeltolmáccsal (forrás: Pécsi Stúdió)

Nem meglepő módon már az első pécsi adás is kedvező visszhangra talált a régióban, sőt országosan is. Ez kiderül a Pest megyei Hírlap alábbi írásából is:

„Amilyen gyengén debütált Szeged, annyira kitett magáért Pécs! Megismerkedhettünk a stúdió ifjú, ám annál tehetségesebbnek tűnő, máris fesztelenül beszélő, szépen artikuláló munkatársaival, s ahogy azt megint csak illik, igen jó képsorokat láthattunk. Pécsről tehát elhittük, hogy ott új műhelye nyílt a hazai televíziózásnak.”

A Pécsi Körzeti Stúdió első 5 éve sikeres volt, ehhez nem fér kétség. Mindössze egyetlen anyaguk nem mehetett adásban, egy szipózásról szóló riport, Békés erről így emlékezik meg:

– Akkor a kemény drogok még nemigen jutottak be az országba. Nos, erről a kényes témáról forgatottunk egy dokumentumfilmet. A filmet magához rendelte a Magyar Televízió elnökhelyettese és közösen megnéztük. És nem került soha képernyőre. Az indoklás az volt, hogy már-már módszertani útmutatást adunk a filmben, hogy hogyan kell szipózni. De a valódi ok, nyilván, az volt, hogy nem akarták beismerni, hogy a szocializmusban is vannak reménytelen helyzetben lévő fiatalok, kiúttalan életek.

A sikertörténet a ’80-as évek eleje felé megtorpant, a hangsúly ugyanis a városi televíziózás tervezett beindítására tolódott el Pécsett, melynek kísérleti szakaszában Kertváros is kapott egy saját kábelcsatornát, mely 1982. november 29-én az ország első kábeltévés adásaként sugározta első műsorát. De ez már egy másik történet.

Forrás: Pécsi Stúdió Blog, tvarhivum.hu

Hirdetés