Ilyen egy igazi török kori dzsámi

A dzsámit alakítják vissza az eredeti állapotba, az 1960-as években (Régi Pécs)

Memi pasa unokájának dzsámija az ország egyik legszebben és leghitelesebben megőrzött török kori emléke, mely azonban egy jó ideig nem dzsámiként működött.

hirdetés

Október 22-én lesz 332 éve annak, hogy 1686-ban Pécs felszabadult az oszmán hódoltság alól. Az évforduló alkalmával október 20-án 10 órától egész napos ünnepi megemlékezést tartanak a Jakováli Hasszán dzsámiban, ahol a kicsik korhű társasjátékokkal játszhatnak, akadálypályán mutathatják meg, hogy mit tudnak, az idősebbek pedig érdekes történelmi témájú előadásokat hallgathatnak meg, többek között Szulejmán sírkápolnájáról, a város törökök alóli felszabadulásáról és emlékezetéről, a 21. századi iszlám vallásról. Az emléknapot a SARAbande gitárzenekar reneszánsz és kortárs darabokból összeállított hangversenye zárja.

A Jakováli Hasszán pasa dzsámijának freskója, ami már nem látható

Tehát akit érdekel a török kori Pécs története, az mindenképp látogasson el a dzsámiba, melyről az alábbiakban egy kicsit többet tudhatnak meg, hiszen a pécsi templomokat bemutató sorozatunkba is tökéletesen illik Magyarország egyik legjobb állapotban megmaradt török építészeti emléke.

A dzsámi az 1960-as években, az akkori orvosi egyetem udvaráról (Régi Pécs)

Az országban kevés ugyanis az olyan dzsámi, melynél nem csak a templom, hanem a hozzá tartozó minaret eredeti állapotát is majdhogynem változatlanul megőrizték. A mai Kórház tér emeletes kórházi épületei közé ékelődött dzsámit a 16. század második felében – akkor, amikor a Gázi Kászim pasa dzsámija – építtette Jakováli Hasszán pasa. Ahogy minden dzsámi, a Jakováli Hasszán pasa dzsámija is Mekka felé, északnyugat-délkeleti irányba tájolva épült fel (erre néz a mihrab is, azaz az imafülke).

1939-ben, az Erzsébet Tudományegyetem udvaráról (Régi Pécs)

A dzsámiba lépve egy időutazáson vehetünk részt: a berendezés a török kormány ajándékaiból áll, a falakon és a kupolán növényi díszek és Korán-idézetek láthatók, a remek akusztikát pedig a falba épített cserépkorsók adják. Hitelesebb és autentikusabb tehát nem is lehetne a péntekenként és a Ramadán idején ma is török imaházként – valamint török művészeti emlékek-tárgyak kiállítótereként – működő szent hely.

A dzsámi 1963-ban, a levegőből (Régi Pécs)

Az időutazás a minaret bejáratánál azonban megszakad, ugyanis a dzsámi belteréből megközelíthető 22 és fél méter magas toronyba ma már nem lehet felmenni (egyébként 87 lépcsőfok vezet a körerkélyre), mivel az statikailag hagy némi kívánni valót maga után.

A Jakováli Hasszán pasa dzsámija és a pécsi városi közkórház az 1870-es évek elején (Régi Pécs)

Sokan nem tudják, hogy ez a pécsi dzsámi a törökök kiűzése és Pécs visszafoglalása után működött kápolnaként is 1702 és 1732 között, az viszont ritkaság, hogy az átépítések korát kifejezetten jó állapotban vészelte át. Ezt az átépítést Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi püspök vezette, Jakováli Hasszán dzsámija az ő irányítása alatt vált Nepomuki Szent János kápolnájává.

Egy tollrajz az 1930-as évekből (Régi Pécs)

Ennek az átalakított, idézőjeles dzsáminak barokk stílusú tetőzete volt, belterében énekkarzatot emeltek, az előcsarnokát pedig elbontották. A minaret a pécsi püspök idején harangtoronyként funkcionált. Érdekesség, hogy a dzsámi mellé a pasa még egy iskolát és „táncoló dervisek kolostorát” is építtetett, ezek azonban a törökök kivonulása után elpusztultak, az átépítéskor pedig a pécsi püspök a kolostor helyére kórházat épített.

A pesti „Vasárnapi Ujság” egyik 1855-ös lapszámában jelent meg a „Török mecset maradványa Pécsett” című kép (Régi Pécs)

A „barokkosított” dzsámit először az 1960-as években restaurálták, a kápolna barokk motívumait eltüntették és visszaállították a dzsámi eredeti állapotát (Ferenczi Károly tervei alapján). Ezt követően a 2000-es évek végén az Európa Kulturális Fővárosa programév során újították fel, a korábban több éven keresztül nem látogatható dzsámi ezután nyitotta meg újra kapuit.

Most már csak az a kérdés, hogy mégis ki volt Jakováli Hasszán? Nos, boszniai családból származó nemes pécsi bégként kezdte pályafutását, majd kanizsai pasa lett. Nagyapja az a Memi pasa volt, akinek fürdője a mai napig látogatható a belvárosban. Az ő pécsi építészeti tevékenységének folytatásaként építette fel a dzsámit. Állítólag – az Ibrahim Pecsevi török történetíró írásai alapján – közel 10 éves munkája során nagyon magára haragította a magyarokat kemény intézkedéseivel. Nagyon hiányos a hozzá kapcsolódó ismeretanyag, de azt lehet tudni, hogy az 1660-as évek háborúiban híres végvári harcosként emlegették: Pécset is ő védte 1664 telén Zrínyivel szemben. Halálának pontos időpontja ismeretlen.

Forrás: Pécs Lexikon, Régi Pécs