Hát persze, hogy Agócs Írisz! Olyan ismert magyar gyerekkönyvírókkal dolgozott együtt, mint Berg Judit, Tandori Dezső és Varró Dániel, de saját történeteivel is megtöltött már nem egy kötetet és külföldi szerzők is előszeretettel keresik fel. Stábunk abaligeti otthonában látogatta meg a művészt, ahol munkáiról beszélt, a kedvünkért pedig ceruzát és ecsetet is ragadott.
Csodálatos illusztrációit elnézve szinte nem is gondolnánk, hogy Agócs Írisz nem művészi pályára készült egész életében. Pedig így van: habár a rajzolás és festészet folyamatosan mindennapjai részét képezte, hiszen dédanyja és nagyanyja festőművész, egyik nagynénje pedig grafikus volt, ő nem ezt a hivatást választotta első körben, sőt néhány évvel ezelőttig tiltakozott a „belső hang” ellen, mely azt mondta neki, legyen illusztrátor.
„Tulajdonképpen festőeszközök között nőttem fel. Nekem az volt a furcsa, hogy a rajzolás és a festés nem ugyanolyan mindenki számára, mint az evés-ivás”
– fogalmazott interjúalanyunk.
Általános iskolás korában Agócs Írisz tehát még úgy gondolta, semmiképp sem szeretne a művészi pályán mozogni. Mint mondta, úgy érezte, ez olyannyira belső dolog számára, hogy nem szeretné külső megmérettetéseknek kitenni. A középiskola után a családja szerette volna rábeszélni arra, hogy művészeti képzésben tanuljon tovább, ő azonban ellenállt. Lapunknak elárulta, olyannyira tiltakozott, hogy ellógta a felvételit.
Miután a gimnázium után elkerült szülővárosából, Bajáról, nagyapja, dr. Solymos Ede néprajzkutató nyomdokaiba lépve néprajzszakra járt a Pécsi Tudományegyetemre (PTE). Persze itt hamar rá kellett jönnie, hogy mégsem tudja elnyomni a benne rejlő művészt, órai jegyzeteit is mindvégig dekorálta, vissza-visszatért a rajzoláshoz, míg végül minden kitekintés ellenére mégis csodás képeivel kereste a kenyerét.
4-5 éve elfogadta, hogy tényleg ez az ő útja. Azóta imádja ezt csinálni, több mint 50 könyvet illusztrált, sőt többnek a szövegét is ő írta.
Abaligettel is az egyetemi évek alatt ismerkedett meg, férjével pedig Budapesten eltöltött néhány év után döntöttek úgy, hogy ideköltöznek. Ennek már 10 éve, kisfiuk – akit anyukája rajongói már közvetetten ismerhetnek, hiszen neki szólnak a Mesék Barnabásnak sorozat kötetei – is itt született.
– Szerettünk volna természetközeli helyen élni, így tökéletes választás volt ez a ház. Belül pörgök, viszont a kinti közeg megnyugtat. Kutyánk, macskánk, birkáink is vannak, akitől pedig az ingatlant vettük, lámákat és emukat tartott az udvarban. A műtermet, raktárat és a férjem szitaműhelyét gyakorlatilag a melléképületben alakítottuk ki, vagyis nem kell messze mennünk a munkába – árulta el lapunknak az illusztrátor.
Mi a legizgalmasabb az illusztrátori szakmában?
– A járványhelyzetben nagyobb hangsúlyt fektettem a közösségi médiára, a Facebook-oldalamon elindítottam többek között a Rajzolj egy krumplit kezdeményezést, amivel az volt a célom, hogy megmutassam: a legegyszerűbb dolgokból is tud csodálatos alkotás születni. Ráadásul erre bárki képes, nincs olyan, hogy valaki nem tud rajzolni. Azóta az akció alapján könyv is készült, most pedig már a második részen dolgozom. Fontos lenne, hogy ne kedvetlenítsenek el senkit az alkotástól, főleg nem kicsi korban – fogalmazott a művész. Hozzátette, nem ért egyet azzal, hogy rajzolás közben nem lehet kimenni a vonalból, ő kifejezetten szeret is így tenni.
Elmondta, számára a legnagyobb élmény az, hogy húz egy vonalat, az pedig látszik a papíron. Ez mámoros élményt okoz neki.
Kedvenc szereplői közé tartoznak a medvék, így rengetegfélét megálmodott már belőlük. Mint mondta, kedvenc könyve a Medvék minden mennyiségben, Tandori Dezsőtől, melybe körülbelül 100 különböző mackót rajzolt. A macska is egy visszatérő motívum, annak ellenére, hogy Agócs Írisz allergiás erre az állatra, így 10 percnél tovább nem képes egy helyiségben tartózkodni cicákkal.
– Ha megkapok egy szöveget és elolvasom, szinte egy filmként látom magam előtt, nagyon határozott elképzeléseim lesznek a szereplőkről. Most már van annyi rutinom, hogy gyorsan eljutok odáig, hogy ezeket az ötleteket aztán papírra is vessem – mondta Agócs Írisz.
A szakmabeliek nem csak jellegzetes stílusát, de gyors tempóját is kedvelik. Munkája során általában egyszerre több képet is készít, hiszen amíg az egyiken szárad a festék, már a másik papíron repül a ceruza. Lapunk stábja kedvéért egy macskát vetett papírra a művész, ez pedig hihetetlen gyorsasággal, csupán néhány perc alatt elkészült. Leginkább a szülők és a gyermekek örülhetnek, hiszen egyre több és több gyönyörű mesekönyv kerül ki a művész kezei közül.
Az interneten keresztül sok külföldi író is rátalált már munkáira, első könyvben használt illusztrációja például egy mexikói műbe került. Az itthoni piacon mostanában megjelenő Az élet olyan, mint a Szél című kötetben Shona Innes ausztrál gyerekpszichológus-írónő Agócs Írisz rajzaival segít a gyermekekkel megértetni az egyik legnehezebb témát, az elmúlást.
– Ausztráliában 10 rész jelent meg eddig, itthon még csak 4. Én a magam részéről azt kértem a kiadótól, hogy inkább ne gyerekek, hanem állatok legyenek a szereplők. Egy olyan témát, mint a halál ugyanis még nehezebb szerintem úgy elfogadni a piciknek, ha emberkarakterek jelennek meg a könyvben. Ez jól mutatja, hogy vannak olyan témák, mikor nem lehet bármit rajzolni – vélekedett az illusztrátor.
Galériánkban még néhány rajzot és fotót megmutatunk:
