A székesegyház altemplomának újabb titkai tárultak fel: rendkívüli sajtótájékoztatón számoltak be a Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei a nemrég lezárult tervásatás eredményeiről. A Pécsi Egyházmegye által finanszírozott kutatás egyik célja volt, hogy lokalizálják Orseolo Péter magyar király sírhelyét is – és sikerült!
Frissítve:
Udvardy György megyéspüspök a sajtótájékoztatón elmondta, a székesegyház a városba érkezők számára mindig egy viszonyítási, tájékozódási pont. A régi kor társadalmaiban az efféle viszonyítási pontok mind térben és időben fontosak voltak, ennek megfelelően helyezkedtek el a társadalom különböző rétegei.
Az, hogy a székesegyház ilyen régre visszamenően áll már itt, bizonyítja a hit kontinuitását a történelem hosszú évszázadain keresztül.
– A kutatómunkák eredményét az idelátogatók számára is be lehet majd mutatni. A vizsgálatok lezárultával visszaállítjuk az altemplom eredeti rendjét, de a már meglévő információink birtokában a megfelelő információs táblákkal illusztráljuk a feltárt emlékeket – mondta a püspök.
Csornay Boldizsár, a JPM igazgatója számolt be elsőként az eredményekről.
– Mielőtt megkezdtük a munkát, összegyűjtöttük mindazokat a kérdéseket, amikre választ szerettünk volna találni. A kutatások lezárultával pedig örömmel mondhatjuk el, olyan válaszokat kaptak, amikre vártak, sőt, sok esetben még többet is – mondta.
– Sikerült lokalizálni Orseolo Péter magyar király sírját, ezen kívül Szent Mór pécsi püspökét is. Összességében feltűnt, hogy a késő római korban a mai székesegyház altemplomában egy körülbelül 40 négyzetméter területű mauzóleum állt. Így megállapítható, hogy folyamatos keresztény hitélet volt jelen.
Így egy szemléletmódbeli váltás is szükséges, hiszen a nézet, miszerint a barbár hordák minden efféle létesítményt elpusztítottak, megdőlt.
A kilencedik században lezajlott karoling missziós tevékenységek folyamán rendre megkeresték a szakrális múltú épületeket, hogy hasonló célokra hasznosítsák őket – vélekedett Csornay.
– A szenzáció pedig valóban az, hogy már egészen az 5. századtól kezdve folyamatos keresztény élet volt itt – tette hozzá.
Tóth Zsolt ásatásvezető is ismertette a kutatás céljait:
– Több célt is megfogalmaztunk a kutatás kezdetekor: ismert volt itt egy késő római temetőépület, ezt szerettük volna ásatásokkal hitelesíteni. Hosszú ideje vita volt, hogy hol épülhetett az első középkori székesegyház? Ha ez megvan, hol lehet pontosan Orseolo Péter sírja? Lehet-e lokalizálni Szent Mór püspökét is?
Összességében a székesegyház történetének pontosítása volt a cél, amivel még a római kori ismeretek is gyarapodni tudnak.
Mi is került a felszínre?
Az altemplom közepén előkerült egy római kori temető, körülbelül 9×8 méter területű, külön sírkamrát viszont nem találtak. Ez a 4. század utolsó harmadában épülhetett, ezt újították fel és építettek rá az 5. század elején. Ilyen állapotban maradt meg a temető sok évszázadon keresztül, míg Orseolo Péter el nem kezdte építtetni rá a mai székesegyház ősét.
A mai székesegyház altemplomának közepén állt a hajdani római kori temető. A Péter-féle első bazilikát Mór püspök építtette át a 11. század végén, ekkor a padlószintig visszabontották a falakat.
A Péter által létrehozott székesegyház feltételezett főoltára alatt két sírhelyet tártak fel – egy nagyot és egy egészen kicsit. Egyetlen csontdarab sem került elő a sírokból, ami egyértelművé teszi, hogy nem sírrablás miatt üresedtek meg (akkor az értékeket vitték volna el a csontok helyett), tudatosan ürítették ki. Mindemellett teljes bizonyossággal megállapítható, hogy Orseolo Pétert annak idején ide temették el. A kis sírba – „sírládába” – egy ismeretlen nevű, szentkultusszal rendelkező személy csontjait helyezhették át.
Ahol ma Dulánszky Nándor püspök síremléke áll, ott egy középkori sírkamra volt. Valószínűleg Mór püspök sírja is itt található.
Késő középkori egyházi személyek sírjai is előkerültek 1 méter széles szelvényekben.
Korábban írtuk:
Tóth Zsolt ásatásvezető és Buzás Gergely konzulens 60 négyzetméteren végeztek kutatást a dóm altemplomában, májusban-júniusban.
Szerdán a két szakember Udvardy György pécsi megyéspüspök és Csornay Boldizsár, a JPM igazgatója jelenlétében ismerteti az eredményeket, majd egy bejárást is tartanak az altemplomba, ahol bemutatják a frissen feltárt sírokat, leleteket.
Az is kiderülhet, valóban Pécsett van-e eltemetve Orseolo Péter, a második magyar király.
Péter 1038 és 1041, illetve 1044 és 1046 között uralkodott Magyarország trónján. Annak ellenére, hogy István király őt jelölte ki örököséül fiának, Imre hercegnek halála után.
Az 1038-at követő zűrzavaros évek háborúiban alulmaradt Péter, megvakíttatták. A krónikák szerint Székesfehérváron halt meg és Pécsett temették el a székesegyházban, ám ezek a tények máig nem nyertek teljes bizonyítást.
A mai napon azonban fény derülhet minderre, a sajtótájékoztatót követő altemplomi bejárásról is tudósítunk!
És íme, egy kis alternatív történelemóra:
