Miseta Attila: „A pitiáner belharcok komoly érdekveszteséghez vezettek”

Rektori ciklusának feléhez közeledik Miseta Attila, a 6500 alkalmazottal és 20 ezer hallgatóval rendelkező PTE rektora. Tízmilliárdos fejlesztések zajlanak a PTE-n, ahol az elmúlt évtizedben ugyan folyamatosan növekedett a külföldi hallgatók száma, a magyar diákoké azonban csökkent és egyre nagyobb értük a küzdelem a hazai felsőoktatási piacon. A politikához való viszonyáról és a rektori vezetésben nemrég lezajlott személycserékről is kérdeztük.

– Hogyan alakult az elmúlt tíz évben a magyar és a külföldi hallgatók létszáma a PTE-n?

– 2006-ban az egyetem hallgatói létszáma megközelítette a 30 ezret. A mélypont körülbelül három évvel ezelőtt volt, azóta mérsékelt növekedés tapasztalható, hogy ez a statisztikai hibahatáron belüli-e vagy sem, nehéz eldönteni. A külföldi hallgatók létszáma viszont évről évre erőteljesen növekedett. Utóbbi nagymértékben annak is köszönhető, hogy a 2015-ös Modern Városok Program, amit még az orvoskaron kezdtünk el előkészíteni, politikai támogatást kapott. A 25,8 milliárd forintból megvalósuló fejlesztések egyik fő célkitűzése a külföldi hallgatói létszám növelése volt. Ez meg is valósult. A műszaki, a bölcsész-, az egészségtudományi, a közgazdaságtudományi, sőt még a művészeti karon is jelentősen emelkedett a külföldi diákok száma. 2015-höz képest kétezer pár százzal több külföldi hallgatónk van, összesen mintegy 4500.

– Ha ennyivel növekedett a külföldiek száma, viszont az összlétszám alig, akkor a magyar diákok számának csökkennie kellett.

– Ennek részben demográfiai okai vannak. Olyan évfolyamok érkeznek, amelyek esetében a születési létszám eleve nagyon alacsony volt. Az is kétségtelen tény, hogy ez a régió meglehetősen szerény munkahelyi-elhelyezkedési lehetőségeket nyújt. Az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet és energiát kell fordítanunk arra, hogy a régióból a Budapest felé való hallgatói „elvándorlást” megakadályozzuk. Az oktatási peremfeltételeket erősítenünk kell: jobb oktatói gárdára, nagyobb oktatási fegyelemre, elismert diplomára van szükség, az oktatás technikai feltételeit pedig a kor színvonalára kell emelnünk. Ezeken a területeken határozottan előreléptünk, de korántsem elegendő mértékben. A marketinget is jobban kell csinálnunk, a középiskolákban és az interneten is hangsúlyosabban kell jelen lennünk. Ezek a feltételei annak, hogy a magyar hallgatói létszám növekedjen. Persze az említett demográfiai okok miatt nem várhatjuk, hogy megint harmincezres létszámot tudunk felmutatni.

– A magyar hallgatók számának visszaesése milyen gazdasági-pénzügyi-oktatásszervezési hatással volt az egyetemre, azon belül mely karokon jelentkeztek leginkább ezek a hatások?

– Ha kevesebb a hallgató, kevesebb az állami apanázs. Talán az első intézkedéseim egyike volt, hogy tekintsük át, melyek azok a képzések, amelyek nem csak hogy gazdaságtalanok, de az általuk adott diplomával az elhelyezkedés szinte lehetetlen. Ezek közül több mint 100 szakot kivezettünk a rendszerből. Ma is vannak olyan szakjaink, amelyek nagyon alacsony létszámmal működnek, némelyik mindössze 2-3 hallgatóval. Ez a folyamat az egész egyetemet érinti és nem ért véget, a szakok egy részét türelmi listára tettük, hiszen nem minden esetben lehetett rögtön eldönteni, hogy egy adott képzésnek van vagy nincs jövője. 

– Említette a Budapest irányába tartó hallgatói elvándorlást. Ezek szerint nem is a vidéki egyetemek a legnagyobb vetélytársai a PTE-nek a felsőoktatási piacon?

– Nem, egyértelműen a budapesti egyetemek a fő versenytársaink. Ha korábban volt egy határozott választóvonal Kelet- és Nyugat-Magyarország között, akkor most ez a vonal az ország északi és déli része között húzódik, nagyjából Dunaújváros magasságában. Mintha a Dunaújvárostól délre eső országrészekkel nem foglalkoztak volna eleget az elmúlt évtizedekben, ami természetesen az egyetemre is hatással van. Az elmúlt 3-4 év KSH-statisztikái meglehetősen rossz képet mutatnak a városról, a megyéről és a régióról is.

– Mivel lehet érvelni a PTE mellett a budapesti egyetemekkel szemben?

– Egyszerűen csak jó egyetemet kell csinálni. Hadd hozzam fel az orvoskar példáját! Dékánhelyettes voltam a karon, aztán nyolc évig dékán. Úgy kezdtük, hogy a második legkisebb kar voltunk a hallgatói létszám tekintetében. Most a legnagyobb. Ezért volt szükség az új orvoskari campusra is. Öt évig lobbiztunk azért, hogy az a beruházás megvalósulhasson. Nem igaz, amit sokan állítanak, hogy ajándékként az ölünkbe pottyant. El kell ismerni persze, hogy kaptunk hozzá politikai támogatást is. Bár álláspontom szerint a politikusoktól elvárható, hogy mindenféle pártszínektől függetlenül támogassák a város és az egyetem fejlődését. Röviden: mindenkinek a kínálkozó valós lehetőségeket kell megragadni, közben javítani az oktatás minőségét és a tágabb környezetet is.

– Hogy állnak az MVP nagyobb beruházásai? A közbeszerzés révén megvalósuló nagyobb, többéves építőipari beruházásokkal az a legnagyobb probléma, hogy folyamatosan és jelentősen drágulnak. Hogyan oldják meg ezt?

– Volt és van ilyen probléma. Majdnem minden beruházásunkat érinti, hogy a munkaerő és az építőanyagok ára folyamatosan emelkedik. Saját, egyetemi forrásokat kellett emiatt átcsoportosítani és a kormányzattól is kértünk forráskiegészítést. Az indokolatlan árdrágulásokat természetesen próbáljuk kiszűrni.

– Van egy beruházás, a Balassa kollégium felújítása, ami botrányos körülmények között elakadt. Folytatódni fog?

– Természetesen folytatódnia kell, de már a korábbinál sajnos jóval magasabb áron. 70-80 százalékban egyébként készen van a beruházás, azon vagyunk, hogy mihamarabb befejezzük.

– A 2017-es rektorválasztás előtt egy másik jelöltről beszéltek úgy, mint a kormány vagy a Fidesz által favorizált jelöltről, mégis Ön lett a rektor. Milyen a viszonya a „politikával”? Mennyire kell politikával foglalkoznia?

– Kényes kérdés. Hallottam már olyat az elmúlt tíz évben, hogy baloldali egyetem vagyunk meg olyat is, hogy jobboldali. Az egyetem nem a politizálás terepe. Én például nem érdeklődöm a munkatársaim politikai vonzalmai iránt. Engem csak az érdekel, hogy jól dolgozzanak. Annak is nagyon örülnék, ha a munkaidőn kívüli megnyilvánulásaik is méltóak lennének ahhoz, hogy ők az egyetem munkatársai. Össze kell fogni az egyetem, a város, a megye és a régió érdekében. Nem szabad folytatni azt, ami itt az elmúlt 20-25 évben történt. A pitiáner belharcok komoly érdekveszteséghez vezettek. 

– Gábriel Róbert tudományos és innovációs rektorhelyettesen kívül Péley Bernadett oktatási rektorhelyettes sem dolgozik már korábbi pozíciójában. Miért döntött a személycserék mellett?

– Az elmúlt másfél év sok tekintetben útkeresés volt. A gyorsan változó kihívásokhoz alkalmazkodni kell, minden munkatárs számára testhezálló feladatot kell találni. Én talán elődeimnél bátrabban alkalmazom a személycseréket. Mindkét érintett kiváló kolléga továbbra is a tágabb vezetés része, csupán feladatátcsoportosítás történt. Nem tartozik konkrétan ehhez a kérdéshez, de véget kell vetni annak a szemléletnek, hogy amennyiben valaki beült egy székbe egy egyetemen, ott is fog megöregedni.

– Azt hallani, nem feszültségmentes a kapcsolata a kancelláriával. Miért?

– Ez bizonyos mértékig természetes. A gazdálkodási kiszolgáló rendszer roppant fontos, nagyok az elvárások. A rendszer próbaüzeme még mindig folyik. Szemléletváltásra van szükség, melynek lényege, hogy a törvényes keretek között gyors, hatékony és olcsó legyen a működtetés. Jó lenne, ha a törvényi háttér nagyobb szabadságot tenne lehetővé, mely irányba vannak is kormányzati ígéretek.

– A Corvinus-modellre, az alapítványi működtetésre gondol?

– Ennek bevezetése akár célravezető is lehet, de jelentős invesztíciót kíván. Egy sokkarú egyetemen pedig igen összetett feladat. Nem erre gondolok, hanem a működést szabályozó rendeletek áramvonalasítására, a fölösleges lépések kiküszöbölésére, például a beszerzések területén.

– Milyen együttműködések várhatók az új pécsi városvezetéssel, mely területeken fognak tudni érdemben együttműködni és túllépni a korábban inkább protokollárisnak tűnő kapcsolaton?

– Az eddigi együttműködés valóban erősen protokolláris volt. Péterffy Attila polgármester úrral több alkalommal tárgyaltam. Az én ajánlatom az volt, hogy az együttműködést vigyük le operatív szintre, kijelölve olyan kollégákat mindkét oldalon, akik ténylegesen viszik a közös ügyeket. Az egyetem önmagában nem tud „nyarat csinálni” a városnak, és megvannak a saját problémáink is, de egy operatívabb, gyakorlatiasabb együttműködés keretében az eddiginél biztosan többet tudunk egymásnak segíteni.

– Hogy áll a Science Park ügye? Történt-e azóta előrelépés, hogy fél éve a sajtóban megjelent, hogy a volt Áper-laktanya területén valósítanák meg az innovációs központot?

– Van egy 132 oldalas anyagunk erről, aminek nyilván vannak az álmodozás kategóriájába tartozó részei és vannak olyanok is, amelyek megvalósíthatók és megvalósítandók. Az egyetemnek a megvalósításban egyfajta katalizátor szerepe kell, hogy legyen. Azt az ígéretet kaptuk, hogy a közeli jövőben a science parkok kérdése a kormányzat elé kerül, és reményeink szerint ezt követően születik egy kormányhatározat, ami biztosítja a konkrét tervezés fedezetét. Nagyon fontos, hogy az alapkutatások, alkalmazott kutatások innovációvá alakuljanak át, ahol az lehetséges, és azok itthon hasznosuljanak. A hazai innovációk menedzselésével eddig komoly problémák voltak. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter e tekintetben egy új korszakot nyit.

– Egészen pontosan milyen funkciói lennének egy ilyen innovációs parknak? Hogyan kell a működését elképzelni?

– Egy, az egyetem mellett működő technológiai park lenne, ahol egy inkubátorházban menedzselnék is a hasznosítható találmányokat. Az egyetem nyilván nem tud és nem is akar mondjuk gépeket gyártani, de a prototípusig és a szabadalmaztatásig el tudunk jutni. Az ipari szereplők számára pedig szolgáltatásokat biztosítanánk. Ezekben az irányokban korábban is tehettünk volna határozott lépéseket.

– Mi az egyetem két oktatója, Polyák Gábor és Hoppál Péter között, az Emberség Erejével Alapítvány programja kapcsán kialakult, igen éles hangú vitájáról a véleménye? Foglalkozott az üggyel?

– Hallottam róla, de nem foglalkoztam vele. Nekem például vannak az enyémtől egészen eltérő nézetű barátaim, van, amiben egyetértek velük, van, amiben nem, mégsem ugrunk egymásnak.

– Operatív stábot állított fel a PTE a koronavírus miatt. Ez mit jelent pontosan? Milyen intézkedéseket tettek?

– Alkalmazzuk azt az eljárásrendet, amit a központi egészségügyi hatóság részünkre előír. Továbbá megkerestük e-mailben az összes kínai diákunkat és felhívtuk a figyelmüket az elvárható magatartásra ebben a helyzetben. Több száz kínai diákunk van, elsősorban az egészségtudományi és a műszaki karokon.

– Szűkszavú közleményben reagált az egyetem a Szabad Pécs sziklacsontos cikkéreTudna erről valamivel többet mondani, mint ami a közleményben volt

– Kellemetlen történet. Nem titkolózunk, de a nyomozás lezárultáig nem kívánunk nyilatkozni az ügyben. A bejelentést követően a szabályzataink vonatkozó részeit áttekintettük és külön utasítást adtunk ki.

– Hogyan látja az egyetem közeli jövőjét?

– Van tehetség és tenni akarás bőven. Ki kell használnunk az együttműködésben és a korábban nem látott támogatási bőségben rejlő lehetőségeket. Megtartani, behozni és használni kell a tehetségeket. Az egyetem, Pécs, a megye és a régió fejlődni fog, ha mindezeket megtesszük.