Hirdetés

A július 4-ére összehívott rendkívüli közgyűlésen a fő téma a város új lakásrendelete volt, de döntenek pár további, határidőhöz kötött előterjesztésről is. Élőben, írásos formában követjük az ülést.

„Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló önkormányzati rendelet megalkotása”

Ahogy azt korábban megírtuk, egy hosszú társadalmi egyeztetési folyamatot követően – 10 év után – elkészült a város új lakásrendelete, amellyel a városvezetés célja, hogy kiszámíthatóságot, átláthatóságot és rendet teremtsen az elmúlt ciklusokban elhanyagolt területen.

A következőket érdemes tudni a Lakásgazdálkodási Koncepció alapján készült, tavaly elfogadott rendelettervezetről:

  • A városvezetés célja a rendelettel, hogy fenntartható, rugalmas és megfizethető lakásszektort hozzon létre.
  • Az új rendelet célja továbbá, hogy ugyanúgy támogassa a lakhatás megszerzését, mint annak megőrzését.
  • A jövőben kizárólag határozott idejű lakásbérleti szerződéseket köt az önkormányzat.
  • Új lakásigénylési névjegyzék készül, ennek sorrendiségét új, objektív pontrendszer határozza meg.
  • A piaci alapú mellett a költségelvű és a szociális alapon bérbe adott lakások esetében is minimális jövedelmi feltételeket állapítanak meg.
  • A váratlanul nehéz helyzetbe került családoknak is kínálnak majd segítséget.

A rendelet előterjesztése itt olvasható.

Borítékolható volt, hogy a közgyűlés elé terjesztett dokumentum vitákat fog generálni, és ez így is lett. A napirendi pontot Nyőgéri Lajos alpolgármester ismertette részletesen, majd kiemelte, hogy a rendelet megvalósítását folyamatosan monitorozzák majd (az tehát nem egy „kőbe vésett” törvény), egy év múlva pedig felülvizsgálják és – amennyiben szükséges – pontosítják.

Nyőgéri Lajos

A jövedelmi feltételek kapcsán kiemelte: erre azért volt szükség, mert a korábbi rendelet idején voltak olyan bérlők, akik sem a bérleti díjat, sem a rezsit nem tudták kifizetni, ami a halmozódó adósság mellett a rendszer fenntarthatatlanságához vezetett. Különbséget kell tehát tenni a szociális és a lakhatási szempontból megoldható esetekről.

https://www.pecsma.hu/top/uj-lakaskoncepcio-lepjunk-tovabb-vegre-arrol-a-pontrol-ahonnan-az-elozo-ciklusokban-nem-sikerult/?highlight=lak%C3%A1skoncepci%C3%B3

Nyőgéri Lajos felszólalásakor egyébként ellenzéki aktivisták ezzel a transzparenssel jelentek meg, de sok vizet nem zavartak, az ülés zavartalanul ment tovább:

A vitát Bognár Szilvia (Tiszta Kezek) kezdte, aki elmondta, hogy nem tudják támogatni a rendelet elfogadását, az ugyanis szerinte még sok változtatást igényel, még több egyeztetést és párbeszédet. Kár most elfogadni, ha még úgyis fognak rajta módosítani – mondta. A napirendi pont elnapolását kérte ezért. Kiemelte: a rendelet korlátokat szab a legszegényebb rétegnek, a város így nem tud érzékenyen segíteni a lakhatási szegénységben élőkön.

Bognár Szilvia

Az elnapolási javaslatot nem szavazták meg.

Ezután Konkoly-Thege Júlia (A Város Mindenkié), a Lakhatási Kerekasztal egyik tagja, a Pécsi Civil Lakhatási Szövetség képviseletében szólt hozzá a témához. Elmondta, hogy kerekasztal több munkacsoportja formálisan nem ülésezett, az utolsó ülésen így az előkészítésben részt vevő szereplők többsége először találkozott a rendelettervezettel. Szerinte nem felel meg ez a társadalmasítás feltételeinek. Mint mondta, a rendelet a leginkább marginalizált emberek lakhatási helyzetét ellehetetleníti. Továbbá: a rendelet nem felel meg a lakástörvénynek sem, mondta. Ezért javasolja a rendelet elnapolását.

Kővári János (háttérben Csizmadia Péter)

Ezután jött Kővári János (ÖPE-KDNP), aki igazából csak megerősítette a fentiek hozzászólásait. Szerinte a rendelet kiszorítja a legszegényebbeket a szociális bérlakási rendszerből. Hozzátette, hogy emellett fel kell újítani a bérlakások jelentős részét, mert lakhatatlanok, erre forrásokat kell találni. Kezelni kell még továbbá az összeférhetetlenség problémáját is, mivel szerinte nem átlátható a rendszer és politikusok családtagjai is kaphattak lakásokat. Kővári is az elnapolást és a dokumentum átdolgozását kérte.

Csizmadia Péter (Fidesz) is aláhúzta a fentiekben elhangzottakat, működésképtelennek nevezte a rendeletet, ő is az elnapolás mellett döntene. Önfenntartó lakhatási rendszerre lenne szükség szerinte, amit a bérlakások állapota nem tesz lehetővé. A bevételeket a lakások felújítására kellene fordítani, de ez nem reális jelen esetben, hiszen sokan nem tudják fizetni a bérleti díjakat sem. Ezért több lakást kellene bevonni a rendszerbe, hogy többletbevételt szerezzenek. A városvezetés erre nem tett még lépéseket – folytatta – a rendelet pedig csak ront ezen a helyzeten. Nem támogatják az előterjesztést.

Kóbor József (Pécs Jövője – LMP) szerint a jelenlegi igények és szociális klíma tükrében nehéz normális, jó lakásrendelet készíteni. Azok, akik a jövedelmi határok miatt kiesnek a lakhatási rendszerből, nem „menhelyre” kerülnek, hanem átveszi őket a szociális rendszer, amelynek a feladata az lenne, hogy támogassák lakhatásukat. Szükség van egy lakásfejlesztési-lakásépítési programra is, tény, de ettől még egy lakásrendelet elengedhetetlen. A részletekre térve megjegyezte, hogy a névjegyzékre kerülés időhatárain és néhány jövedelmi ponton is finomítani kellene.

Ágoston Andrea (háttérben Horváth Tamás)

Barkóczi Csaba (Fidesz) is ráismételt az előtte szólók gondolataira, majd jött a szokásos EIB-hitelezés, tanácsadózás, ügyvédikörözés és így tovább. Szerinte a polgármester a „nagy lábon élő” városvezetés adósságain akar csökkenteni azzal, hogy jövedelmi határokat vezet be a rendeletben.

Ágoston Andrea (Pécs Jövője – Öt Torony) Bognár Szilviának: ő sem volt ott egyeztetéseken és konkrét javaslatokkal sem élt. A civil szervezetek és szereplők 10 éve panaszkodnak arra, hogy kell új lakásrendelet, a városvezetés pedig most ezt elindította. Ameddig viszont a kormány nem rendelkezik egy bérlakásépítési programmal vagy forrásokkal, addig azzal nem lehet mit kezdeni, hogy új bérlakásokat kellene építeni – tette hozzá. Túl kell lépni azon, hogy „hirtelen mindenki szociálisan érzékeny”, a jelenlegi minimálbérek mellett valamilyen jövedelmi határokat meg kellett szabni, az önkormányzat pedig mindig foglalkozni fog a marginalizált réteggel.

Bognár Szilvia: A lakhatási reformnak társadalmi egyeztetésen kell alapulnia. A gazdasági szempontoknál szerinte fontosabb ebben a kérdéseben a városvezetés szellemisége. Valóban nem volt egyeztetéseken, mert már nem alpolgármester, de ettől még tájékozódik a területen. A lényeg, hogy a civil szervezetek nem elégedettek.

Nyőgéri Lajos kért szót, mint mondta a társadalmi egyeztetés megtörtént, sőt, túl is teljesítették. Nem igaz, hogy nem egyeztettek azokkal a szereplőkkel, akik a leginkább rászorulókkal foglalkoznak – emelte ki. Többek között a HEP és a Szociális Kerekasztal is visszajelzett számukra a rendelet kapcsán.

A korábbi rendeletben egyébként piaci béreket fizettek a rászorulókkal, és sokan jogcím nélkül bérelték a lakásokat – hangsúlyozta. Őket elvileg az utcára kellene tenniük a korábbi rendelet szerint, az új rendelet ezen jó irányban változtat – mondta. Úgy állnak hozzá, hogy nem biztos, hogy később módosítani kell a rendeleten, de ha igen, fognak. Az önkormányzati szociálpolitika pedig támogatni fogja a rászorulókat, de ez a kormány dolga is lenne.

Kiemelte: 2011 és 2015 között a lakásrendszer sokkal kaotikusabb volt, nem véletlenül rendelték el 2015-ben a belső vizsgálatot, amelynek eredményeképp jöttek további módosítások.

– Az önkormányzat számára fontos, hogy a bérlakások és a bérlői jogviszonyok rendezettebbek legyenek. Jelenleg 700 millió forintos a rezsitartozás és 800 milliós a bérletidíj-tartozás, utóbbi megegyezik a 2016-os bérletidíj-tartozással. Az önkormányzat nem fogja ezt elodázni, hanem a rendelet adta lehetőségeknek köszönhetően egy adósságkezelési szolgáltatással rendezni fogja a bérlők jogállását, őket bevonva, nem pedig az adósságot elengedve – mondta.

Bognár Szilvia módosítási javaslatokat nyújtott be: az alsó és a felső jövedelmi határokat eltörölné (egyébként nincs piaci felső határ a rendeletben).

Az elnapolási javaslatokat a közgyűlés elutasította, ahogy Bognár Szilvia módosítóit is, a rendelet megalkotását pedig megszavazták.

„A közterületi buszvárók telepítésére és üzemeltetésére vonatkozó koncessziós pályázat kiírás”

Ruzsa Csaba alpolgármester ismertette a második napirendi pontot. Elmondta, hogy a reklámfelületként is funkcionáló buszvárók többségét a 2010-es években telepítették, ezért időszerű volt, hogy feltérképezzék, hol lehet új buszvárókat létesíteni, illetve azokat felújítani (napelemes forrásról működtetett világítás, a város és a várók arculatához illeszkedő szemetesek kihelyezése).

Az önkormányzat most egy kiírandó közbeszerzéssel 15 évre átengedné a buszvárókhoz tartozó közterületek hasznosítási jogát a nyertes koncessziónak. A nyertes meghatározott műszaki feltételeknek megfelelően alakítaná ki az utasvárókat (100 darabról van szó) és azokat saját üzleti kockázatviselése mellett üzemeltetné, megszüntetve a jelenleg fennálló helyzetet, melyben az buszvárók telepítését, üzemeltetését, karbantartását az önkormányzatnak kell saját költségén ellátnia.

Kiemelte, hogy a telepítendő buszvárók két fő típusba sorolhatók: normál (83 darab) és a „100 város” projekt miatt kiemelt, magasabb színvonalú, zöld elemekkel és digitális információs táblákkal kibővített (17 darab) típusokba.

A közbeszerzési eljárás becsült értéke 100 buszmegállóra és 15 évre számolva 952.260.000 forint – mondta. Az eljárás lefolytatásához nem szükséges fedezetet biztosítania a közgyűlésnek, tekintve, hogy a közterülethasznosítási jog – mint koncesszióköteles tevékenység – átengedése fejében a nyertes fizet koncessziós díjat az önkormányzatnak (többek között a buszvárók reklámbevételéből).

Ruzsa Csaba hozzátette, hogy a buszmegállók telepítése (és azok ellátása reklámokkal) jelentős anyagi ráfordítást igényel, melyet a nyertes fizet meg, ezért a koncessziós díjat évi 5 millió forintban határoznák meg.

Bognár Szilvia szerint jó a konstrukció, de érdemes lenne gondolni arra is, hogy 15 év múlva a város vissza tudja vásárolni a felújított buszvárókat. A buszvárók arculati elemeiről is egyeztetni kell majd.

Kővári János szerint a keleti városrészben is kellene új buszvárókat kialakítani, a Konzumnál található várónál valahogy az árnyékolást kellene megoldani, a vasútállomáson pedig több buszváróra lenne szükség. A buszvárók kialakítása és felújítása fontos lépés abban, hogy a pécsiek gyakrabban használják a közösségi közlekedést – mondta.

Kóbor József hozzátette, hogy volt már hasonló kezdeményezésre példa, de akkor a koncessziós díj túl alacsony volt, ugyanakkor reméli, hogy most sikeres lesz a projekt és nem lesznek tele a buszvárók például kormánypárti hirdetésekkel.

Az előterjesztést elfogadták.

„A pécsi 48444 hrsz.-ú, Pécs, Harangláb utca 23 szám alatti ingatlan tulajdonba vétele, fedezet biztosítása a felújítására és pályázat kiírása a haszonbérbeadására”

Ez az előterjesztés a hirdi közösségi házról szól, amelyről az alábbi cikkeinkben írtunk:

https://www.pecsma.hu/top/dontottek-a-hirdiek-uj-kozossegi-haz-lesz-a-romos-kenderfonobol/?highlight=hirdi%20

https://www.pecsma.hu/top/hirdi-kozossegi-haz-csuszik-a-projekt-de-nem-mondanak-le-rola/?highlight=hirdi%20

A lényeg, hogy a meghiúsult Kenderfonó-átalakítás után most a címbéli Harangláb utcai magáningatlan jöhet szóba. Az ingatlan eladóvá vált, a hirdiek pedig megkeresték a városvezetést azzal, hogy itt épülhetne meg a közösségi házuk.

Az ingatlan értéke 58 millió forint, az éves használati értéke pedig 14,5 millió forint, ugyanakkor Nyőgéri Lajos kiemelte, hogy az ingatlant 55 millió forintos kialkudott áron vennék meg kulturális, sport, ifjúsági és szociális szolgáltatások biztosítására. Az ingatlan részben felújított – folytatta –, de a közösségi házzá alakításához a tervezői költségbecslés alapulvételével további 50 millió forint szükséges. A projekt előkészítését a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. látná el. Az épület hasznosítására és bérbeadására pályázatot fognak kiríni helyi civil szervezetek számára.

Kővári János Berényi Zoltán frakciótársa nevében megköszönte, hogy megtalálták a Kenderfonó alternatíváját. Berényi kérése az, hogy lehetőleg a hirdiek bevonásával folytassák le az eljárást. Nyőgéri Lajos erre válaszul elmondta, hogy a terv ez.

Az előterjesztést elfogadták.

„Pécs MJV Önkormányzata és a Pécsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat között létrejött Együttműködési Megállapodás felülvizsgálata”

Nyőgéri Lajos az előterjesztés ismertetésekor elmondta, hogy a napirendi pont címében szereplő együttműködési megállapodás felülvizsgálatát a Pécsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezte áprilisban. A kérésük az önkormányzat felé az volt, hogy biztosítsák részükre a működésük személyi és tárgyi feltételeit, nyújtsanak szakmai segítséget, továbbá gondoskodjanak a működésükkel kapcsolatos gazdálkodási feladatok ellátásáról, és hogy kaphassanak egy ingyen használható, felszerelt helyiséget, amelynek rezsi- és fenntartási költségeit az önkormányzat állja.

Nyőgéri Lajos kiemelte, hogy a felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatban hosszú egyeztetés indult a roma önkormányzattal, amelyeken többek között elhangzott, hogy a város pénzügyi lehetőségei korlátozottak, a roma önkormányzat tervezetten túli támogatása pedig akár anyagi problémát is okozhat. Mint mondta, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges személyi és szakmai feltételeket a Polgármesteri Hivatalban eddig is biztosították.

A május 16-i közgyűlésre előkészített előterjesztés kompromisszumos megoldási javaslatot – egész pontosan két alternatívát – tartalmazott –, azonban akkor ezt a napirendi pontot elnapolták a további egyeztetések érdekében – folytatta az alpolgármester.

A Pécsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat kezdetben a Pákolitz István utca 33. szám alatti ingatlan felső szintjére tartott igényt (és kérte a rezsi átvállalását), ezen azonban később módosítottak: az emelet és a földszint cseréjét kérték. A kompromisszumos megoldás június végén született: a földszintet a roma önkormányzat ingyenesen használhatja, a helyiségek rezsiköltségeket és a fenntartási költségeket az önkormányzat viseli, ahogy a parkolók és az akadálymentesítés költségeit is.

Az előterjesztést vita nélkül, egyöntetűen fogadták el.

Ezzel véget ért a rendkívüli közgyűlés.

Hirdetés