A három oldalról épületekkel körülvett Szent István téri Miasszonyunk zárdatemplom nem véletlenül áll azon a bizonyos helyen.

hirdetés

A székesegyházzal szemközt, a tér déli oldalán áll a Miasszonyunk Női Kanonokrend zárdatemploma. Ugyan magát a zárdatemplomot 1852 és 1855 között építették Feigler Ignác pozsonyi építész tervei alapján, Scitovszky János püspök javaslatára (az ő címere a templom oromzatán, a három félköríves ablak felett látható is), de azt kevesen tudják, hogy a ma ismert Szent István téri templom helyén állt egy másik, korábbi templom is, melyet barokk stílusban építettek 1727-ben Nagyboldogasszony, avagy Mária mennybemenetének tiszteletére.

Nemrég megszépült a zárdatemplom

Scitovszky a zárdatemplomot az 1847-től Pécsre telepített Miasszonyunk rend apácái számára emeltette, a rend azonban rendházat csak később, 1851-ben kapott, ebben az évben viszont már elkezdték a zárda és a hozzá tartozó polgári iskola – a mai Leőwey Klára Gimnázium – építését is a barokk templom két oldalán.

A templom a magasból, 1935-ben (Fortepan)

Érdekesség, hogy a barokk elődtemplomból Feigler Ignác egy kéttornyú, kupolás templomot tervezett volna, annak átépítésével és kibővítésével, azonban ezt a kivitelező, bizonyos Windisch Ferenc teljesen áttervezte, feltehetően anyagi okok miatt. Ezért lett a pécsi Miasszonyunk zárdatemplom egy egyszerűbb, romantikus stílusú (neoromán részletekkel díszített), egytornyú, kupola nélküli templom.

A zárdatemplomot körbeveszik az épületek, 1935 (Fortepan)

Kevés olyan templom akad Pécsett, mint a Miasszonyunk zárdatemplom, melynek csupán a homlokzata érvényesül, hiszen mindkét oldalról és hátulról is épületek veszik körbe. Persze nem csak ezért egyedi épület ez. Az egyik legfontosabb építészeti sajátossága az elhelyezkedésében van. A Szent István tér déli oldalán álló templom bejáratának tengelye ugyanis pontosan a székesegyház oldalbejáratával szemben van, így a bazilikából kilépők egyből a zárdatemplomot látják meg, a két templom így keretezi a teret, ez pedig fokozza a turisták és a hívők szakrális térélményét.

A székesegyház oldalsó bejáratából nézve (Fortepan)

Ugyanakkor nem csak ennyi a közös a két templomban, a Miasszonyunk zárdatemplomában található, 1740-es évekből származó rokokó gyóntatószék, és az imatermében lévő kóruspadok ugyanis a székesegyházból kerültek át a zárdatemplomba, annak építésekor.

A felállványozott templom tavaly nyáron

A templomot nézve minket már nem fogadnak Bartalis Mihály Szent János apostolt és Keresztelő Szent Jánost ábrázoló homokkőszobrai, azoknak csak szoborfülkéi maradtak meg, mivel a balesetveszélyessé váló szobrokat le kellett szedni 1878-ban. Nagyboldogasszony szobra azonban a mai napig ott áll a bejárat tölgyfaajtaja felett (melyen egyébként Mária és Jézus monogramjai láthatóak), valamint a kápolna márványoltárán is, melyet a Pécsett letelepedett svájci Gianone szobrásztestvérek készítettek.

Szebb nem is lehetne a székesegyház szomszédja

Mária mennybemenetele továbbá a templom főoltárképének témája is. Ezt a képet Leopold Kuppelwieser világhírű osztrák templomfestő festette Tiziano Assunta című képe alapján. A faliképeket Boros Nepomuk János festette, a következő témákat érintik művei a teljesség igénye nélkül: a Szűz megkoronázása, a Szentháromság angyalokkal, Szűz Mária gyermekekkel és apácákkal.

A város katolikus és oktatási életét 100 éven keresztül meghatározó Miasszonyunk rendet a kommunista hatalom 1950-ben feloszlatta, 1991-ben alakult újjá. A pécsi templomot a püspökségtől 2013-ban kapta meg a Ciszterci Rend, akik kezdeményezték a templom két éve indult teljes körű felújítását, mivel az annyira rossz állapotban volt, hogy az apácák által egykor használt két belső imaterem közül az egyiket már le is kellett zárni. Eredetileg azonban csak a külső homlokzat rekonstrukciójára volt pénz, egy kormánytámogatás révén viszont juthatott forrás a belső tér renoválására is.

Forrás: Pécs Lexikon, Templom.hu