Tényleg jobb volt régen a kipufogógázos belváros? Valóban?

Forrás: Régi Pécs Facebook

Feltehetően szinte minden pécsi hallotta már a jól ismert szöveget, miszerint a belváros régen szebb, hangulatosabb, jobb hely volt. Mindezt sokan azért mondják, mert a fiatalságuk utáni nosztalgikus érzést párosítják össze a régi terekkel. Szerencsére a negatív hangokkal szemben jóval többen gondolják úgy, hogy a szürke aszfalt és az autók látványa nem volt éppen szívderítő látvány. 

hirdetés

Azok, akiknek például a Széchenyi tér mai formájában egy „kősivatag”, vagy akik szerint kevés az árnyék a főtéren, esetleg azok, akik a Kossuth térről panaszkodnak, azért hangoztathatják mindezt, mert a régi terek – köztük egyébként a szintén hideget és meleget egyaránt kapott megújult Jókai térrel – azt a kort, azokat a szép éveket jelképezik, amikor ők fiatalok voltak.

Ez természetesen érthető is, de ha egy kicsit túltekintünk az egyszerű nosztalgián, könnyen láthatjuk, hogy a város szíve „a régi szép időkben” nagyjából egy nyilvános parkoló és egy gyorsforgalmi út szerelemgyerekének tűnik, ami ma már nehezen nevezhető vonzónak vagy épp turistacsalogatónak. Mindez jó pár régi fényképen tökéletesen látszik is.

Nézzük először a Széchenyi teret. Az alábbi 1980-as évekből származó pécsi képeslapon jól látszik az, amit Gyürüs Lajos, a Régi Pécs Facebook-oldalon ír: „szinte az egész Széchenyi tér, egy nagy gépkocsiparkoló volt”. Ezzel nehéz vitatkozni, elég ránézni a képre:

Forrás: Régi Pécs Facebook

Ha ez nem lenne elég, mutatunk még két fotót az 1970-es évekből, melyeken remekül látszik, hogy a főtér régen közel sem volt az a mediterrán hangulatú hely, mint most.

Forrás: Régi Pécs Facebook

Persze, mindenkinek szíve joga visszasírni azokat az időket, amikor a Széchenyi téren kerülgetni kellett az autókat és a buszokat, miközben kipufogógázt lélegezhettünk a folyamatos motorzajban.

Forrás: Régi Pécs Facebook

Múltbeli sétánkat folytassuk a Kossuth téren. Ahol ma fiatalok bandáznak, gördeszkások gyakorolnak, szerelmespárok ülnek a fűben, ott pár évtizeddel ezelőtt csak és kizárólag buszokat lehetett látni. A Kossuth tér ugyanis az 1950-es évektől a távolsági autóbuszok pályaudvara volt, majd 1962-től a helyi járatok indultak innen, az állomás 1985-ös megszűnéséig. Az alábbi fénykép az 1980-as évek elején készülhetett.

Forrás: Régi Pécs Facebook

A Konzum Áruház 1982-ben megjelent hirdetési fotóján „kitűnően” látszik, hogy milyen gyönyörű is volt a tér, ahol ma például rendszeresen tartanak termelői piacokat, focimeccs-vetítéseket, koncerteket. Íme:

Forrás: Régi Pécs Facebook

Miután a téren megszűnt a buszvégállomás, egy jó nagy parkolót „varázsoltak” belőle, ami egyáltalán nem jelentett előrelépést. Az alábbi, valószínűleg a Konzum Áruház teraszáról készült 1985 utáni kép például kifejezetten ijesztő. Mintha egy országos Trabant, Lada és Dacia találkozót rendeztek volna itt akkoriban:

Forrás: Régi Pécs Facebook

A Jókai tér sem árasztotta éppenséggel azt a görögös vagy olaszos hangulatot, amiért ma sokan kedvelik. Az 1960-as évekig, amíg járt a téren a pécsi villamos és persze autók is, a tér nem is igazán az embereké volt. Nehéz ma már elképzelni, hogy a térről a Széchenyi tér felé vezető kis utcán kerülgessük a csilingelő-csengető villamosokat, mint például ezen az 1940-es évekbeli képen:

Forrás: Régi Pécs Facebook

Az „Elefántos házat” újítják épp fel 1981-ben, a fotón jól látható, hogy ahol manapság nyáron gyerekek játszanak a kis szökőkútban, ahol megannyi koncertet és színházi fesztivált tartanak, ott régen csak Zsigulik parkoltak. Nehéz elképzelni, hogy leülünk megenni egy jó tapast vagy egy kézműves sütit az arcunkba fújt benzingőzben, nem?

Forrás: Régi Pécs Facebook

Nincs mit tovább ragozni ezen, ezt az 1970-es évekbeli fotót csak a nyomatékosítás kedvéért rakjuk ide. A legendás Tejbisztró ugyan hiányzik, a téren dekkoló Trabantok viszont kevésbé.

Forrás: Régi Pécs Facebook

Ha a Jókai térről nem a Művészetek és Irodalom Háza felől közelítettük meg a Széchenyi teret, hanem az Irgalmasok utcához közelebb eső kis utcán, akkor ez fogadott minket: „száguldó” Trabantok, autók, forgalom, szűk járdák. Sétálni itt azért valamivel jobb már:

Forrás: Régi Pécs Facebook

Apropó, Irgalmasok utcája. A város egyik legforgalmasabb sétálóutcája régen is forgalmas volt, csak másként. Nem gyalogosok töltötték meg, hanem buszok és kocsik. Az utca 1964-ben így festett, és érdemes az autók mellett a környező házak szétrohadó homlokzatára is vetni egy pillantást.

Forrás: Fortepan

És akkor végzetül a Király utcáról is essen szó, noha nagy újdonságot nem árulunk el azzal, hogy sétálóutcának még csak csúfolni sem lehetett. Persze, járókelők jártak-keltek rajta, de csak járdáin, vagy az úttesten, kerülgetve az autókat. Elképzelhetetlen lenne ma úgy kiülni egy trendi étterem teraszára, hogy közben autók pöfögnek az orrunk alá, és villamosok – nem kicsit életveszélyes módon – zakatolnak el mellettünk, ahogy például ezen az 1970-es években készült „hangulatos” és „nosztalgikus” képen:

Forrás: Régi Pécs Facebook