“Jóhiszemű butaság” lehet a kémügy háttérben?

Földi László szerint nem annyira kémkedés, mint inkább “dilettáns, jóhiszemű butaság” lehet Szilvásy György volt titokminiszter és a két volt nemzetbiztonsági főigazgató meggyanúsításának a hátterében. Az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója erről hétfőn az ATV műsorában beszélt.

hirdetés

A szigorúan titkos minősítésű ügyben az elmúlt két hétben négy embert vettek őrizetbe kémkedés gyanújával: Szilvásy György mellett Galambos Lajost és Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatóit, és egy negyedik személyt, aki egyes sajtóhírek szerint hacker és egy orosz kötődésű biztonsági cég társtulajdonosa.

A katonai ügyészség kezdeményezte mind a négy ember előzetes letartóztatását is, ám az elsőfokú bíróság nem jogerős döntésében ezt csak a negyedik gyanúsítottnál látta indokoltnak, Szilvásy Györgyöt és Laborc Sándort szabadlábra, Galambos Lajost pedig házi őrizetbe helyezte.

Földi László hétfőn az ATV reggeli műsorában arról beszélt: egy külső cég jelenhetett meg Galambos idején a magyar titkosszolgálatoknál, ami egyébként a nemzetközi gyakorlatban elképzelhetetlen. Ráadásul ez a cég személyi munkával összefüggő tevékenységet végezhetett, például poligráfos vizsgálatokat. Mint mondta, a miniszter felelőssége abban ragadható meg, hogy ezt átgondolatlanul, a szakmában bízva engedélyezte, ami lehetett jóhiszemű döntés, de ha nem ellenőrizték le a cég hátterét, akkor egyúttal szakmai dilettantizmus.

Arra a riporteri kérdésre, hogy hol itt a kémkedés, a szakember azt mondta: akkor lehet erről beszélni, ha a cég hátterében ellenérdekű titkosszolgálat áll.

Földi László többször nyomatékosan hangsúlyozta: az ügyben semmi nem biztos, azonban egyértelműen károsnak tartja a kiszivárogtatást, és a politikai felhangokat, amelyek ártanak a titkosszolgálatoknak és az ország biztonságának.

A szakember szerint hibázik, aki az ügy jelenlegi szakaszában politikai szándékot sejt vagy sejtet, az ország biztonságát kérdőjelezi meg, ha a titkosszolgálatok problémáján keresztül játszanak le pártcsatákat. A politika majd akkor vizsgálhatja ezt az ügyet és vonhatja le a konzekvenciákat, ha megszületett a jogerős ítélet – tette hozzá.

A szakember arra szólított fel: a politika szálljon ki a szakmai kérdésekből. Megjegyezte azt is, hogy miután az ország Kelet és Nyugat határán fekszik, a titkosszolgálatok által preferált speciális helyzetű tranzitország, amire a magyar szerveknek fel kell készülniük.

A büntető törvénykönyv szerint az, “aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére a Magyar Köztársaság ellen hírszerző tevékenységet végez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.