Nézőpont Intézet: lehet jó államfő a pártpolitikus

Lehet jó államfő a pártpolitikus, sem nyugat-, sem közép-európai modell vagy elvárás nincs az államfő pártsemlegességére vonatkozóan – áll a Nézőpont Intézet legújabb kutatásában.

hirdetés

Mint írták, a 27 EU-tagállam 20 köztársasága közül 16-ban kötődik a köztársasági elnök személye közvetlenül vagy közvetve valamely politikai párthoz, a megválasztott államfők pedig feladatukat – életútjuktól függetlenül – a jogállami normáknak megfelelően látják el.

A Nézőpont Intézet megállapította: a köztársasági elnök megválasztásának módja nem függ össze az államfők politikai hovatartozásával. Az Európai Unió 20 köztársasága közül 12-ben közvetlenül, nyolcban pedig a parlament által választják a legfőbb közjogi méltóságot, s mindkét választási rendszerben van példa politikus és nem politikus elnökre.

A közvetlen választási rendszer politikus elnöke Nicolas Sarkozy (Franciaország), nem politikus elnöke Danilo Türk (Szlovénia). A közvetett államfőválasztást alkalmazó országok politikus elnöke Václav Klaus (Csehország), nem tekinthető viszont pártpolitikusnak Valdis Zatlers, Lettország államfője – tették hozzá.

A kutatóintézet rámutatott: szerdán választanak szövetségi elnököt Németországban, ott a legesélyesebb Christian Wulff, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) jelenlegi alelnöke, Alsó-Szászország miniszterelnöke. Wulff államfői kampányában lemondott tartományi parlamenti mandátumáról, miniszterelnökségét viszont csak megválasztása után tervezi átadni. Elődje, a május 31-én lemondott Horst Köhler is tagja volt a CDU-nak. A közép-európai régióban sem egyedülálló az, hogy – Schmitt Pálhoz hasonlóan – szoros pártkötődésű államfőt jelölnek. Csehországban 2008-ban választotta újra a törvényhozás két háza Václav Klaust, aki korábban a jobbközép alapító elnöke és miniszterelnök volt.